Biblia

Fejezet 1

¹ Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan * levő tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet.

² Teljes örömnek * tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,

³ Tudván, hogy a ti * hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.

⁴ A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.

⁵ Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, * kérje * Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.

⁶ De kérje * hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.

⁷ Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól;

⁸ A * kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember.

⁹ Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az ő nagyságával; *

¹⁰ A gazdag pedig az ő alacsonyságával: mert elmúlik, mint a * fűnek virága.

¹¹ Mert felkél a nap az ő hévségével, és megszárítja a füvet; és * annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a * gazdag is az ő útaiban.

¹² Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek. *

¹³ Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.

¹⁴ Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.

¹⁵ Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz. *

¹⁶ Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!

¹⁷ Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a * kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.

¹⁸ Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk. *

¹⁹ Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a * szólásra, késedelmes a haragra.

²⁰ Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja. *

²¹ Elvetvén * azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely * megtarthatja a ti lelkeiteket.

²² Az ígének pedig megtartói legyetek és ne * csak hallgatói, megcsalván magatokat.

²³ Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát:

²⁴ Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.

²⁵ De a ki belenéz a szabadság * tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az * boldog lesz az ő cselekedetében.

²⁶ Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, * sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.

²⁷ Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.

Fejezet 2

¹ Atyámfiai ne legyen * személyválogatás a ti hitetekben, a mely van a dicsőség Urában, a mi Jézus Krisztusunkban.

² Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfiú fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is szennyes ruhában;

³ És rátekinttek arra, a kin a fényes ruha van, és azt mondjátok néki: Te ülj ide szépen; és a szegénynek ezt mondjátok: Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyom mellé:

⁴ Nem mondtatok-é ellent magatoknak, és nem lettetek-é gonosz gondolkozású birákká?

⁵ Halljátok meg szeretett atyámfiai, avagy nem * az Isten választotta-é ki e világ szegényeit, hogy * gazdagok legyenek hitben, és örökösei az országnak, a melyet azoknak ígért, a kik őt szeretik?

⁶ Ti pedig meggyaláztátok a szegényt. Avagy nem a gazdagok hatalmaskodnak- é rajtatok, és nem ők hurczolnak-é titeket a törvény elé?

⁷ Nem ők káromolják-é azt a szép nevet, a melyről neveztettek?

⁸ Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: * Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat, jól cselekesztek.

⁹ De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, elmarasztaltatva a törvény által, mint * annak megrontói.

¹⁰ Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös. *

¹¹ Mert a ki ezt mondotta: Ne paráználkodjál, ezt is mondotta: Ne ölj. * És ha nem paráználkodol, de ölsz, törvényszegővé lettél.

¹² Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint a kiket a * szabadság törvénye fog megítélni.

¹³ Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, a ki nem cselekszik * irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen.

¹⁴ Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-é őt a hit? *

¹⁵ Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül, *

¹⁶ És azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, a mikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna? *

¹⁷ Azonképen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.

¹⁸ De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én meg fogom néked mutatni az én cselekedeteimből az * én hitemet.

¹⁹ Te hiszed, hogy az * Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, * és rettegnek.

²⁰ Akarod-é pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt?

²¹ Avagy Ábrahám, a mi atyánk, nem cselekedetekből igazíttatott-é meg, felvivén Izsákot, az ő fiát az oltárra?

²² Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ő cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hit;

²³ És beteljesedett az Írás, a mely ezt mondja: * Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul, és Isten * barátjának neveztetett.

²⁴ Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből.

²⁵ Hasonlatosképen pedig a tisztátalan Ráháb * is, avagy nem cselekedetekből igazíttatott é meg, a mikor a követeket házába fogadta, és más úton bocsátotta ki?

²⁶ Mert a miképen holt a test lélek nélkül, akképen * holt a hit is cselekedetek nélkül.

Fejezet 3

¹ Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen.

² Mert mindnyájan sokképen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni.

³ Ímé a lovaknak szájába zabolát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nékünk, és az ő egész testöket igazgatjuk.

⁴ Ímé a hajók is, noha mily nagyok, és erős szelektől hajtatnak, mindazáltal igen kis kormánytól oda fordíttatnak, a hová a kormányos szándéka akarja.

⁵ Ezenképen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal hányja magát. Ímé csekély tűz mily nagy erdőt felgyújt!

⁶ A nyelv is tűz, a gonoszságnak összessége. Úgy van a nyelv a mi tagjaink között, hogy * megszeplősíti az egész testet, és lángba borítja életünk folyását, maga is lángba boríttatván a gyehennától.

⁷ Mert minden természet, vadállatoké, madaraké, csúszómászóké és vízieké megszelídíthető és meg is szelidíttetett az emberi természet által:

⁸ De a nyelvet az emberek közül senki sem szelidítheti meg; fékezhetetlen gonosz az, * halálos méreggel teljes.

⁹ Ezzel áldjuk az Istent és Atyát, és ezzel * átkozzuk az embereket, a kik az Isten hasonlatosságára * teremttettek:

¹⁰ Ugyanabból a szájból jő ki áldás és átok. Atyámfiai, nem kellene ezeknek így lenni!

¹¹ Vajjon a forrás ugyan abból a nyílásból csörgedeztet-é édest és keserűt?

¹² Avagy atyámfiai, * teremhet-é a fügefa olajmagvakat, vagy a szőlőtő fügét? Azonképen egy forrás sem adhat sós és édes vizet.

¹³ Kicsoda köztetek bölcs és okos? Mutassa meg az ő jó életéből az * ő cselekedeteit bölcsességnek szelídségével. *

¹⁴ Ha pedig keserű irígység és czivódás van a * ti szívetekben, ne dicsekedjetek és ne hazudjatok az igazság ellen.

¹⁵ Ez nem az a bölcsesség, a mely felülről jő, hanem földi, testi és * ördögi.

¹⁶ Mert a hol irígység és czivakodás van, ott háborúság és minden gonosz cselekedet is van.

¹⁷ A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató.

¹⁸ Az * igazság gyümölcse pedig békességben vettetik azoknak, a * kik békességesen munkálkodnak.

Fejezet 4

¹ Honnét vannak háborúk és harczok közöttetek? Nem onnan-é a ti gerjedelmeitekből, a melyek a ti tagjaitokban * vitézkednek?

² Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg; harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek.

³ Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt. *

⁴ Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz. *

⁵ Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irígységre * kívánkozik a lélek, a mely bennünk lakozik?

⁶ De majd nagyobb kegyelmet ád; ezért mondja: * Az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád.

⁷ Engedelmeskedjetek azért az Istennek; * álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.

⁸ * Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog * hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek.

⁹ Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra.

¹⁰ Alázzátok meg magatokat az * Úr előtt, és felmagasztal titeket.

¹¹ Ne szóljátok meg egymást atyámfiai. A ki megszólja atyjafiát, és a ki kárhoztatja atyjafiát, az a törvény ellen szól, és a törvényt kárhoztatja. Ha pedig a törvényt kárhoztatod, nem megtartója, hanem bírája vagy a törvénynek.

¹² Egy a törvényhozó, a ki hatalmas megtartani és elveszíteni: kicsoda vagy te, hogy kárhoztatod a másikat? *

¹³ Nosza immár ti, a kik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk ama városba, és ott töltünk egy esztendőt, és kalmárkodunk, és nyerünk; *

¹⁴ A kik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, a mely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik. *

¹⁵ Holott ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és * élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni.

¹⁶ Ti ellenben elbizakodottságtokban dicsekedtek: Minden ilyen dicsekedés gonosz.

¹⁷ A ki azért tudna jót cselekedni, és nem * cselekeszik, bűne az annak.

Fejezet 5

¹ Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, a melyek elkövetkeznek reátok. *

² Gazdagságotok megrothadt, és a ruháitokat moly ette meg; *

³ Aranyotokat és ezüstötöket rozsda fogta meg, és azok rozsdája bizonyság ellenetek, és megemészti a ti testeteket, mint a tűz. Kincset gyűjtöttetek az utolsó napokban!

⁴ Ímé a ti mezőiteket learató munkások bére, a mit ti elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez. *

⁵ Dőzsöltetek * e földön és dobzódtatok; szívetek legeltettétek mint * áldozás napján.

⁶ Elkárhoztattátok, megöltétek az igazat; nem áll ellent néktek.

⁷ Legyetek azért, atyámfiai, béketűrők * az Úrnak eljöveteléig. Ímé a szántóvető várja a földnek drága gyümölcsét, béketűréssel várja, míg reggeli és estveli esőt kap.

⁸ Legyetek ti is béketűrők, és erősítsétek meg szíveteket, mert az Úrnak eljövetele közel van.

⁹ Ne sóhajtozzatok egymás ellen, atyámfiai, hogy el ne ítéltessetek: ímé a Bíró az ajtó előtt áll.

¹⁰ Például vegyétek, atyámfiai, a szenvedésben és béketűrésben a prófétákat, a kik az Úr nevében szólottak. *

¹¹ Ímé, boldogoknak mondjuk a tűrni tudókat. Jóbnak tűrését * hallottátok, és az Úrtól való végét láttátok, hogy igen irgalmas az Úr és könyörületes.

¹² Mindeneknek előtte pedig ne esküdjetek, atyámfiai, se az égre, se a földre, se semmi más esküvéssel. Hanem legyen a ti igenetek igen, és a nem nem; hogy kárhoztatás alá ne essetek. *

¹³ Szenved-é * valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-é valakinek? * Dícséretet énekeljen.

¹⁴ Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. *

¹⁵ És a * hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik néki.

¹⁶ Valljátok meg bűneiteket egymásnak és * imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az * igaznak buzgóságos könyörgése.

¹⁷ Illés ember volt, hozzánk hasonló természetű; és imádsággal kéré, hogy ne legyen eső, és * nem volt eső a földön három esztendeig és hat hónapig:

¹⁸ És ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld megtermé az ő gyümölcsét.

¹⁹ Atyámfiai, hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki, *

²⁰ Tudja meg, hogy a * ki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól és * sok bűnt elfedez.