Biblia

Fejezet 1

¹ Simon * Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, a * kik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában:

² Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és Jézusnak a mi Urunknak megismerésében.

³ Mivelhogy az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, a mi az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, a ki * minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott;

⁴ A melyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni * természet részeseivé legyetek, kikerülvén a * romlottságot, a mely a kívánságban van e világon.

⁵ Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé * tudományt,

⁶ A tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé * pedig kegyességet,

⁷ A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság * mellé pedig szeretetet.

⁸ Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve.

⁹ Mert a kiben ezek * nincsenek meg, az vak, rövidlátó, elfelejtkezvén a régi bűneiből való * megtisztulásáról.

¹⁰ Annakokáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatástokat és kiválasztatásotokat erőssé * tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha.

¹¹ Mert ekképen gazdagon adatik majd néktek a mi Urunknak és megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel.

¹² Annakokáért nem mulasztom el, hogy mindenkor emlékeztesselek titeket ezekre, hogy tudjátok ezeket, és erősek vagytok a jelenvaló igazságban.

¹³ Méltónak vélem pedig, a míg ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek * titeket;

¹⁴ Mint a ki tudom, hogy hamar leteszem sátoromat, a miképen a mi Urunk Jézus Krisztus * is megjelentette nékem.

¹⁵ De igyekezni fogok azon, hogy ti az én halálom után is mindenkor megemlékezhessetek ezekről.

¹⁶ Mert nem * mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint a kik szemlélői voltunk az * ő nagyságának.

¹⁷ Mert a mikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata jutott: Ez az * én szeretett Fiam, a kiben én gyönyörködöm:

¹⁸ Ezt az égből jövő szózatot mi hallottuk, együtt lévén vele a szent hegyen.

¹⁹ És igen biztos * nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét * helyen világító szövétnekre, míg * nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben;

²⁰ Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból.

²¹ Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől * indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.

Fejezet 2

¹ Valának pedig hamis * próféták is a nép között, a miképen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, a kik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, a ki megváltotta * őket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet hoznak.

² És sokan fogják követni azoknak romlottságát; * a kik miatt az igazság útja káromoltatni fog.

³ És a telhetetlenség miatt költött beszédekkel vásárt űznek belőletek; kiknek kárhoztatásuk régtől fogva nem szünetel, és romlásuk * nem szunnyad.

⁴ Mert ha nem kedvezett az Isten a bűnbe esett angyaloknak, * hanem mélységbe taszítván, a sötétség lánczaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre;

⁵ És ha a régi világnak sem kedvezett, de Nóét * az igazság hirdetőjét, nyolczad magával megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát;

⁶ És ha Sodoma * és Gomora városait elhamvasztotta, végromlásra kárhoztatta, például tévén azokra nézve, a kik istentelenkedni fognak;

⁷ És ha megszabadította az igaz Lótot, * a ki az istenteleneknek fajtalanságban való forgolódása miatt elfáradt;

⁸ (Mert amaz igaz, azok között lakván, a gonosz cselekedeteket látva és hallva, napról-napra gyötri vala az ő igaz lelkét):

⁹ Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, * a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani.

¹⁰ Főképen pedig azokat, a kik a testet követvén, * tisztátalan kívánságban járnak, és a hatalmasságot megvetik. Vakmerők, magoknak kedveskedők, a kik a méltóságokat káromolni nem * rettegnek:

¹¹ Holott az * angyalok, a kik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr előtt káromló ítéletet.

¹² De ezek, mint oktalan természeti állatok, a melyek megfogatásra és elpusztításra valók, azokat, a * miket nem ismernek, káromolván, azoknak pusztulásával fognak el is pusztulni,

¹³ Megkapván gonoszságuk díját, mint a kik gyönyörűségnek tartják a naponkénti dobzódást; undokságok és * fertelmek, a kik kéjelegnek az ő csalárdságukban, mikor együtt lakmároznak veletek;

¹⁴ A kiknek szemei * paráznasággal telvék, bűnnel telhetetlenek; elhitetik az állhatatlan lelkeket, szívök gyakorlott a telhetetlenségben, átok gyermekei;

¹⁵ A kik elhagyván az egyenes útat, eltévelyedtek, követvén * Bálámnak, Bosor fiának útját, a ki a gonoszság díját kedvelte.

¹⁶ De megfeddetett az ő törvénytelenségéért: egy igavonó néma állat emberi szóval * szólván, megakadályozta a próféta esztelenségét.

¹⁷ Ezek víztelen * kútfők, széltől hányatott fellegek, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre.

¹⁸ Mert hiábavalóság kevély szavait szólván, * testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, a kik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől,

¹⁹ Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság * szolgái; mert a kit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett.

²⁰ Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése * által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotjuk * gonoszabbá lett az elsőnél.

²¹ Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem * ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól.

²² De betelt rajtok az igaz példabeszéd szava: Az * eb visszatért a saját okádására, és a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe.

Fejezet 3

¹ Ez immár második levélírásom néktek, szeretteim, amelylyel a ti tiszta gondolkozástokat emlékeztetés által * serkentgetem;

² Hogy megemlékezzetek a szent prófétáktól ezelőtt mondott * beszédekről, és az Úrnak és * Megtartónak általunk, az apostolok által közölt parancsolatjáról:

³ Tudván először azt, hogy az utolsó időben csúfolkodók támadnak, * a kik saját kívánságaik szerint járnak,

⁴ És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének * ígérete? Mert a mióta az atyák elhunytak, minden azonképen marad a teremtés kezdetétől fogva.

⁵ Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy egek régtől fogva voltak, és föld, mely vízből és víz által állott elő az Isten szavára; *

⁶ A melyek által az akkori világ vízzel * elboríttatván elveszett:

⁷ A mostani egek pedig és a föld, ugyanazon szó * által megkíméltettek, tűznek tartatván fenn, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának * napjára.

⁸ Ez az egy azonban ne legyen elrejtve előttetek, szeretteim, * hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap.

⁹ Nem késik el az ígérettel az * Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki * megtérésre jusson.

¹⁰ Az Úr napja pedig úgy jő * majd el, mint éjjeli tolvaj, a mikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és * a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.

¹¹ Mivelhogy azért mindezek felbomlanak, milyeneknek kell lennetek néktek szent életben * és kegyességben, *

¹² A kik várjátok * és sóvárogjátok az Isten napjának eljövetelét, a melyért az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!

¹³ De új eget * és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik.

¹⁴ Annakokáért szeretteim, ezeket várván * , igyekezzetek, hogy * szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben.

¹⁵ És a mi * Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; a miképen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint.

¹⁶ Szinte minden levelében is, a mikor ezekről beszél azokban; a melyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, a miket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére.

¹⁷ Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől * elragadtatva, a saját erősségetekből * ki ne essetek;

¹⁸ Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak * ismeretében. Néki legyen dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké. Ámen.