Biblia

¹ Jaj nékik, a kik Égyiptomba mennek segítségért, * lovakra támaszkodnak, és a szekerek sokaságában bíznak, és a nagyon erős lovagokban; és nem néznek Izráelnek Szentjére, és az Urat nem keresik.

² De Ő is bölcs, és hoz veszedelmet, és beszédeit nem változtatja meg; hanem fölkel a gonoszoknak háza ellen és a bűnt cselekvők * segítsége ellen.

³ Hiszen Égyiptom ember és nem Isten, * és lovai hús és nem lélek, és ha az Úr kinyújtja kezét, megtántorodik a segítő, és elesik a megsegített, és együtt mind elvesznek.

⁴ Mert így szólott az Úr hozzám: A mint mormol az oroszlán és az oroszlánkölyök zsákmánya mellett, a mely ellen összehívatnak a pásztorok sereggel, és szavoktól ő meg nem retten, és meg nem ijed sokaságuktól: így száll alá a seregek Ura, hogy hadakozzék a Sion hegyén és halmán!

⁵ Mint repeső madarak, * úgy oltalmazza a seregek Ura Jeruzsálemet, oltalmazván megszabadítja, kimélvén megmenti.

⁶ Térjetek vissza hát hozzá, a kitől oly nagyon elpártolátok, Izráelnek fiai!

⁷ Mivel ama napon megveti mindenki ezüst bálványait * és arany bálványait, a melyeket kezeitek csináltak néktek bűnre.

⁸ És elesik Assiria, nem férfiú kardjától, és nem ember kardja emészti meg azt; és fut egy kard előtt, és ifjai adófizetők * lesznek;

⁹ És kőszála félelem miatt menekül, és a zászlótól fejedelmei elfutnak, szól az Úr, a kinek tüze Sionban van, * és kemenczéje Jeruzsálemben.