Biblia

¹ Ímé, nem oly rövid * az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az ő füle, hogy meg nem hallgathatna;

² Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el * orczáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott.

³ Mert kezeitek * bemocskolvák vérrel, és ujjaitok vétekkel, ajkaitok hazugságot szólnak, nyelvetek gonoszt suttog.

⁴ Nincsen, a ki az igazság mellett szólna, és nincsen, a ki igazságosan perelne, haszontalanban bíznak és hazugságot beszélnek, * gonoszt fogadnak és vétket szűlnek.

⁵ Vipera tojásait költik ki, és pókhálót szőnek; a ki tojásaikból eszik, meghal, és ha egyre rátapodsz, vipera kél * ki.

⁶ Pókhálójukból * nem lesz ruha, csinálmányok nem felvehető; cselekedeteik hamisságnak cselekedetei, és erőszak tette van kezeikben.

⁷ Lábaik a gonoszra futnak; * és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik hamisságnak gondolatai, pusztítás és romlás ösvényeiken.

⁸ A békesség útját nem ismerik, és nincsen jogosság kerékvágásukban, ösvényeiket elgörbítik, a ki azon jár, nem ismeri * a békességet.

⁹ Ezért van távol tőlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság, várunk világosságra, és ímé, sötétség, és * fényességre, és ímé, homályban járunk!

¹⁰ Tapogatjuk, mint vakok a falat, és tapogatunk, mint a kiknek szemök nincs, megütközünk délben, mint alkonyatkor, és olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt.

¹¹ Morgunk, mint a medvék mindnyájan, és nyögvén nyögünk, mint a galambok, várjuk az ítéletet és nem jő, a szabadulást és távol van * tőlünk.

¹² Mert sokak előtted gonoszságaink, és bűneink bizonyságot tesznek * mi ellenünk, mert gonoszságaink velünk vannak, és vétkeinket ismerjük:

¹³ Elpártoltunk és megtagadtuk az Urat, és eltávozánk a mi Istenünktől, szóltunk nyomorgatásról és elszakadásról, gondoltunk és szóltunk szívünkből hazug beszédeket.

¹⁴ És eltávozott a jogosság, és az igazság messze áll, mivel elesett * a hűség az utczán, és az egyenesség nem juthat be.

¹⁵ És a hűség hiányzik, és a ki a gonoszt kerüli, prédává lesz. És látta ezt az Úr és nem tetszék szemeinek, hogy jogosság nincsen.

¹⁶ És látá, hogy nincsen senki, és álmélkodott, hogy nincsen közbenjáró; ezért karja * segít néki, és igazsága gyámolítja őt.

¹⁷ És felölté az igazságot, * mint pánczélt, és a szabadítás sisakja van fején; felölté a bosszúállás ruháit, mint köpenyt, és búsulással vevé magát körül, mint egy palásttal.

¹⁸ A cselekedetek szerint fog megfizetni: haraggal ellenségeinek, büntetéssel szorongatóinak, büntetéssel fizet a szigeteknek.

¹⁹ És félik napnyugottól fogva az Úrnak nevét, és naptámadattól az ő dicsőségét, mikor eljő, * mint egy sebes folyóvíz, a melyet az Úr szele hajt.

²⁰ És eljő Sionnak * a megváltó, és azoknak, a kik Jákóbban megtérnek hamisságokból, szól az Úr.

²¹ És én ő velök ily szövetséget szerzek, szól az Úr: lelkem, a mely rajtad nyugoszik, és beszédeim, a melyeket szádba adtam, el nem távoznak szádból, és magodnak szájából, és magod magvának szájából, így szól az Úr, mostantól mind örökké!