Biblia

Tipp! Az igeversek melletti kis ikonra kattintva képet tudsz generálni!

Szűrés törlése

A KIRÁLYOKRÓL ÍRT II. KÖNYV [2 Kir.] 21 fejezet

1 Manasse tizenkét * esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, és az ő anyjának Hefsiba volt a neve.

2 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, a pogányok útálatossága szerint, a kiket az Úr kiűzött volt az Izráel fiai elől:

3 Mert újra megépítette a magaslatokat, a melyeket Ezékiás, az ő atyja lerontott, * és oltárokat emelt a Baálnak, és állított Aserát, * mint a hogy Akháb, az Izráel királya cselekedett volt, és imádta az összes mennyei seregeket * és azoknak szolgált.

4 És oltárokat is épített az Úr házában, a mely felől azt mondotta volt az Úr: Jeruzsálemben * helyheztetem az én nevemet!

5 Oltárokat épített az egész mennyei seregnek, az Úr házának * mind a két pitvarában.

6 És átvivé a fiát a tűzön, * és igézést és jegymagyarázást űzött és ördöngösöket és titokfejtőket * tartott; sok gonosz dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, hogy őt haragra ingerelje.

7 És az Asera-bálványt, a melyet készített, bevitte abba a házba, a mely felől azt mondotta volt az Úr Dávidnak és az ő fiának, Salamonnak: Ebben a házban * és Jeruzsálemben, a melyet magamnak választottam Izráelnek minden nemzetségei közül, helyheztetem az én nevemet mindörökké;

8 És ki nem mozdítom többé * Izráel lábát erről a földről, a melyet adtam az ő eleiknek, ha szorgalmatosan az én parancsolatim szerint cselekesznek, és az egész törvény szerint, a melyet nékik Mózes, az én szolgám parancsolt.

9 Ők azonban nem engedelmeskedtek, mert tévelygésbe ejté őket Manasse, hogy még gonoszabbul viseljék magokat azoknál a pogányoknál, a kiket az Úr kivesztett az Izráel fiai elől.

10 Akkor szóla az Úr az ő szolgái, a próféták által, mondván:

11 Mivelhogy Manasse, * Júda királya ezeket az útálatosságokat cselekedte, gonoszabb dolgokat cselekedvén mindazoknál, a melyeket az ő előtte való Emoreusok cselekedtek vala, és Júdát is vétekbe ejtette az ő bálványai által:

12 Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Íme, én oly veszedelmet hozok Jeruzsálemre és Júdára, hogy mindenkinek, a ki azt hallja, * megcsendül bele mind a két füle.

13 És kiterjesztem Jeruzsálemre a Samaria * mérő-zsinórját és az Akháb házának mértékét; * és kitörlöm * Jeruzsálemet, mint kitörlik a tálat, és kitörölve leborítják azt,

14 És elhagyom az én örökségem maradékát, és adom őt ellenségei kezébe, és zsákmánya és ragadománya lesz minden ellenségeinek;

15 Azért, mert gonoszul cselekedtek én előttem, és engem haragra ingerlettek az ő atyáiknak Égyiptomból való kijövetelök napjától fogva, mind e mai napig.

16 És Manasse * nagyon sok ártatlan vért is ontott ki, úgy hogy Jeruzsálem minden felől megtelt vele, azon a vétkén * kivül, a melylyel vétekbe ejtette Júdát, gonoszul cselekedvén az Úr szemei előtt.

17 Manassénak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei és az ő vétke, a melyet cselekedett, vajjon nincsenek-é megírva * a Júda királyainak krónika-könyvében?

18 És elaluvék Manasse az ő atyáival, és eltemetteték az ő háza mellett lévő kertben, az Uzza kertjében, és az ő fia, Amon uralkodék helyette.

19 Amon huszonkét esztendős * volt, mikor uralkodni kezdett, és két esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Mésullémet volt, a Jótbabeli Hárus leánya.

20 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, a mint cselekedett Manasse, az ő atyja.

21 És tökéletesen azon az úton járt, a melyen járt volt az ő * atyja, és szolgált a bálványoknak, a kiknek szolgált volt atyja, és azokat imádta.

22 És elhagyta az Urat, atyái Istenét, és nem járt az Úrnak * útában.

23 És pártot ütöttek Amon ellen a maga szolgái, és megölték a királyt az ő házában.

24 De a föld népe levágta mindazokat, a kik pártot ütöttek volt Amon király ellen, és a föld népe királylyá tevé az ő fiát, Jósiást, helyette.

25 Amonnak egyéb dolgai pedig, a melyeket cselekedett, vajjon nincsenek-é megírva * a Júda királyainak krónika-könyvében?

26 És eltemeték őt az ő sírjába, * Uzza kertjében, és fia, Jósiás lett a király ő helyette.

Ószövetség

Újszövetség