Biblia

¹ A Jézus Krisztus, az Isten Fia evangyéliomának kezdete,

² A mint meg van írva a prófétáknál: Ímé én elküldöm az * én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti a te útadat előtted;

³ Kiáltónak szava * a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek meg az ő ösvényeit:

⁴ Előáll vala János, keresztelvén a pusztában és prédikálván a megtérésnek keresztségét a bűnöknek bocsánatára.

⁵ És kiméne hozzá Júdeának egész tartománya és a Jeruzsálembeliek is, és megkeresztelkedének mindnyájan ő általa a Jordán vizében, bűneikről vallást tévén.

⁶ János pedig teveszőrruhát és dereka körül bőrövet viselt vala, és sáskát és erdei mézet eszik vala.

⁷ És prédikála, mondván: Utánam jő, a ki erősebb nálam, a kinek nem vagyok méltó, hogy lehajolván, sarujának szíjját megoldjam.

⁸ Én vízzel kereszteltelek titeket, de ő Szent Lélekkel keresztel titeket.

⁹ És lőn azokban a napokban, eljöve Jézus * a galileai Názáretből, és megkeresztelteték János által a Jordánban.

¹⁰ És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni, és a Lelket mint egy galambot ő reá leszállani;

¹¹ És szózat lőn az égből: Te * vagy az én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.

¹² És a Lélek azonnal elragadá őt a pusztába.

¹³ És ott volt a pusztában negyven napig kísértetve a Sátántól, és a vad állatokkal vala együtt; és az angyalok szolgálnak vala néki.

¹⁴ Minekutána pedig János tömlöczbe vettetett, elméne Jézus Galileába, prédikálván az Isten országának evangyéliomát,

¹⁵ És mondván: * Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban.

¹⁶ Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont és Andrást, annak testvérét, a mint a tengerbe hálót vetének; mert halászok valának.

¹⁷ És monda nékik Jézus: Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halászszatok.

¹⁸ És azonnal elhagyván az ő hálóikat, követék őt.

¹⁹ És onnan egy kevéssé elébb menve, látá Jakabot, a Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, a mint a hajóban azok is a hálókat kötözgetik vala.

²⁰ És azonnal hívá őket. És ők atyjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajóban hagyva, utána menének.

²¹ És bemenének Kapernaumba; és mindjárt szombatnapon bemenvén a zsinagógába, tanít vala.

²² És * elálmélkodának az ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók.

²³ Vala pedig azok zsinagógájában egy ember, a kiben tisztátalan lélek volt, és felkiálta,

²⁴ És monda: Ah! * mi dolgunk van nékünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-é, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: * az Istennek Szentje.

²⁵ És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg, és menj ki belőle.

²⁶ És a tisztátalan lélek megszaggatá * őt, és fenszóval kiáltva, kiméne belőle.

²⁷ És mindnyájan elálmélkodának, annyira, hogy egymás között kérdezgeték, mondván: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek néki?

²⁸ És azonnal elméne az ő híre Galilea egész környékére.

²⁹ És a zsinagógából azonnal kimenvén, a Simon és András házához menének Jakabbal és Jánossal együtt.

³⁰ A Simon napa pedig hideglelésben fekszik vala, és azonnal szólának néki felőle.

³¹ És ő odamenvén, fölemelé azt, annak kezét fogván; és elhagyá azt a hideglelés azonnal, és szolgál vala nékik.

³² Estefelé pedig, a mikor leszállt a nap, mind ő hozzá vivék a betegeseket és az ördöngősöket;

³³ És az egész város oda gyűlt vala az ajtó elé.

³⁴ És meggyógyíta sokakat, a kik különféle betegségekben sínlődnek vala; és sok ördögöt kiűze, * és nem hagyja vala szólni az ördögöket, mivelhogy őt ismerék.

³⁵ Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelvén, kiméne, és elméne egy puszta helyre és ott imádkozék.

³⁶ Simon pedig és a vele lévők utána sietének;

³⁷ És a mikor megtalálák őt, mondának néki: Mindenki téged keres.

³⁸ És ő monda nékik: Menjünk a közel való városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.

³⁹ És prédikál vala azoknak zsinagógáiban, egész Galileában, és ördögöket űz vala.

⁴⁰ És jöve hozzá egy bélpoklos, kérvén őt és leborulván előtte és mondván néki: Ha akarod, megtisztíthatsz engem.

⁴¹ Jézus pedig könyörületességre indulván, kezét kinyújtva megérinté őt, és monda néki: Akarom, tisztulj meg.

⁴² És a mint ezt mondja vala, azonnal eltávozék tőle a poklosság és megtisztula.

⁴³ És * erősen megfenyegetvén, azonnal elküldé őt,

⁴⁴ És monda néki: Meglásd, hogy senkinek semmit ne szólj; hanem eredj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel a te tisztulásodért, a * mit Mózes parancsolt, bizonyságul nékik.

⁴⁵ Az pedig kimenvén, kezde sokat beszélni és terjeszteni a dolgot, annyira, hogy nyilvánosan immár be sem mehetett Jézus a városba, hanem künn puszta helyeken vala, és mennek vala hozzá mindenfelől.