Biblia

¹ Onnan pedig * felkelvén Judea határaiba méne, a Jordánon túl való részen által; és ismét sokaság gyűl vala hozzá; ő pedig szokása szerint ismét tanítja vala őket.

² És a farizeusok hozzámenvén megkérdezék tőle, ha szabad-é férjnek feleségét elbocsátani, kísértvén őt.

³ Ő pedig felelvén, monda nékik: Mit parancsolt néktek Mózes?

⁴ Ők pedig mondának: Mózes * megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elváljunk.

⁵ És Jézus felelvén, monda nékik: A ti szívetek keménysége miatt írta néktek ezt a parancsolatot;

⁶ De * a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten.

⁷ Annakokáért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez, *

⁸ És lesznek ketten egy testté! Azért többé nem két, hanem egy test.

⁹ Annakokáért a mit az Isten egybe szerkesztett, ember el ne válaszsza.

¹⁰ És odahaza az ő tanítványai ismét megkérdezék őt e dolog felől.

¹¹ Ő pedig monda nékik: A ki elbocsátja * feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen.

¹² Ha pedig a feleség hagyja el a férjét és mással kel egybe, házasságtörést követ el.

¹³ Ekkor * gyermekeket hozának hozzá, hogy illesse meg őket; a tanítványok pedig feddik vala azokat, a kik hozák.

¹⁴ Jézus pedig ezt látván, haragra gerjede és monda nékik: Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.

¹⁵ Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, * semmiképen sem megy be abba.

¹⁶ Aztán ölébe * vevé azokat, és kezét rájok vetvén, megáldá őket.

¹⁷ És mikor útnak indult vala, hozzá futván egy ember és letérdelvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit * cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?

¹⁸ Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.

¹⁹ A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteljed atyádat és anyádat. *

²⁰ Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.

²¹ Jézus pedig rátekintvén, megkedvelé őt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess * engem, felvévén a keresztet.

²² Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne búsan; mert sok jószága vala.

²³ Jézus pedig körültekintvén, monda tanítványainak: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!

²⁴ A tanítványok pedig álmélkodának az ő beszédén; de Jézus ismét felelvén, monda nékik: Gyermekeim, mily nehéz azoknak, * a kik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni!

²⁵ Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.

²⁶ Azok pedig még inkább álmélkodnak vala, mondván magok között: Kicsoda idvezülhet tehát?

²⁷ Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges.

²⁸ És Péter kezdé mondani néki: Ímé, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.

²⁹ Jézus pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldeit én érettem és az evangyéliomért,

³⁰ A ki százannyit ne kapna most ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet.

³¹ Sok elsők * pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.

³² Útban valának pedig Jeruzsálembe menve fel; és előttök megy vala Jézus, ők pedig álmélkodának, és követvén őt, félnek vala. És ő a tizenkettőt ismét maga mellé vévén, kezde nékik szólni azokról a dolgokról, a * mik majd vele történnek,

³³ Mondván: Ímé, felmegyünk Jeruzsálembe, és az embernek Fia * átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, és halálra kárhoztatják őt, és a pogányok kezébe adják őt;

³⁴ És megcsúfolják őt, és megostorozzák őt, és megköpdösik őt, és megölik őt; de harmadnapon feltámad.

³⁵ És hozzájárulának Jakab és János, a Zebedeus fiai, * ezt mondván: Mester, szeretnők, hogy a mire kérünk, tedd meg nékünk.

³⁶ Ő pedig monda nékik: Mit kívántok, hogy tegyek veletek?

³⁷ Azok pedig mondának néki: Add meg nékünk, hogy egyikünk jobb kezed felől, másikunk pedig bal kezed felől üljön a te dicsőségedben.

³⁸ Jézus pedig monda nékik: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-é a * pohárt, a melyet én megiszom; és megkeresztelkedhettek-é * azzal a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem?

³⁹ Azok pedig mondának néki: Megtehetjük. Jézus pedig monda nékik: A pohárt ugyan, a melyet én megiszom, megiszszátok, és a keresztséggel, a melylyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek;

⁴⁰ De az én jobb és bal kezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, a kiknek elkészíttetett.

⁴¹ És hallván ezt a tíz tanítvány, haragudni kezdének Jakabra és Jánosra.

⁴² Jézus pedig magához szólítván őket, monda nékik: Tudjátok, hogy azok, a kik a pogányok között fejedelmeknek * tartatnak, uralkodnak felettök, és az ő nagyjaik hatalmaskodnak rajtok.

⁴³ De nem így lesz közöttetek; hanem, a ki nagy akar lenni * közöttetek, az legyen a ti szolgátok;

⁴⁴ És a ki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen:

⁴⁵ Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.

⁴⁶ És Jerikóba érkezének: és mikor ő és az ő tanítványai és nagy sokaság Jerikóból kimennek vala, a Timeus fia, a vak * Bartimeus, ott üle az úton, koldulván.

⁴⁷ És a mikor meghallá, hogy ez a Názáreti Jézus, kezde kiáltani, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!

⁴⁸ És sokan feddik vala őt, hogy hallgasson; de ő annál jobban kiáltja vala: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!

⁴⁹ Akkor Jézus megállván, mondá, hogy hívják elő. És előhívják vala a vakot, mondván néki: Bízzál; kelj föl, hív tégedet.

⁵⁰ Az pedig felső ruháját ledobván, és felkelvén, Jézushoz méne.

⁵¹ És felelvén Jézus, monda néki: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak pedig monda néki: Mester, hogy lássak.

⁵² Jézus pedig monda néki: Eredj el, a te hited megtartott * téged. És azonnal megjött a szemevilága, és követi vala Jézust az úton.