Biblia

¹ És mindjárt reggel * tanácsot tartván a főpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak.

² És megkérdé őt Pilátus: * Te vagy-é a zsidók királya? Ő pedig felelvén, monda néki: Te mondod.

³ És erősen vádolják vala őt a főpapok.

⁴ Pilátus pedig ismét megkérdé őt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened!

⁵ Jézus pedig * semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék.

⁶ Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának.

⁷ Vala pedig egy Barabbás nevű, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el.

⁸ És a sokaság kiáltván, kezdé kérni Pilátust arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik.

⁹ Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát?

¹⁰ Mert tudja vala, hogy irígységből adták őt kézbe a főpapok. *

¹¹ A főpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik.

¹² Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok?

¹³ És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg őt!

¹⁴ Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg őt!

¹⁵ Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék.

¹⁶ A vitézek pedig elvivék őt az udvar belső részébe, a mi az őrház; és összehívák az egész csapatot.

¹⁷ És bíborba öltözteték őt, és tövisből font koszorút tevének a fejére,

¹⁸ És elkezdék őt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya!

¹⁹ És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala őt, és térdet hajtva tisztelik vala őt.

²⁰ Mikor pedig * kicsúfolták őt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék őt, hogy megfeszítsék.

²¹ És kényszerítének egy mellettök elmenőt, bizonyos czirénei Simont, a * ki a mezőről jő vala, Alekszándernek és * Rufusnak az atyját, hogy vigye az ő keresztjét.

²² És vivék őt a Golgotha * nevű helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye.

²³ És * mirhás bort adnak vala néki inni; de ő nem fogadá el.

²⁴ És megfeszítvén őt, eloszták az ő ruháit, * sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon.

²⁵ Vala pedig három óra, mikor megfeszíték őt.

²⁶ Az ő kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók * királya.

²⁷ Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felől.

²⁸ És beteljesedék * az írás, a mely azt mondja: És a bűnösök közé számláltaték.

²⁹ Az arra menők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki * lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted;

³⁰ Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről!

³¹ Hasonlóképen pedig a főpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani.

³² A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala őt.

³³ Mikor pedig hat * óra lőn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig.

³⁴ És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: * Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?

³⁵ Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja.

³⁶ Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tűzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljő- é Illés, hogy levegye őt.

³⁷ Jézus pedig nagy * fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét.

³⁸ És a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada.

³⁹ Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala!

⁴⁰ Valának pedig asszonyok is, a kik * távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, * és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé,

⁴¹ A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala őt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe.

⁴² És mikor immár este lőn, * mivelhogy péntek vala, azaz szombat előtt való nap,

⁴³ Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét.

⁴⁴ Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tőle, ha régen halt-é meg?

⁴⁵ És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek.

⁴⁶ Ő pedig gyolcsot vásárolván, és levévén őt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kősziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára.

⁴⁷ Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé anyja, nézik vala, hová helyezék.