Biblia

¹ És előszólítván tizenkét * tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erőtelenséget.

² A tizenkét apostol nevei pedig ezek: Első Simon, a kit Péternek hívnak, és András, az ő testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János az ő testvére;

³ Filep és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, az Alfeus fia, és Lebbeus, a kit Taddeusnak hívtak;

⁴ Simon a kananita, és Judás, az Iskariotes, a ki el is árulta őt.

⁵ Ezt a tizenkettőt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be;

⁶ Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett * juhaihoz.

⁷ Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített * a mennyeknek országa.

⁸ Betegeket * gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.

⁹ Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe,

¹⁰ Se * útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálczát; mert * méltó a munkás az ő táplálékára.

¹¹ A mely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott * maradjatok, a míg tovább mehettek.

¹² Ha pedig * bementek a házba, köszöntsétek azt.

¹³ És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza.

¹⁴ És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is * verjétek le.

¹⁵ Bizony mondom néktek: * Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak.

¹⁶ Ímé, * én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; * legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok.

¹⁷ De óvakodjatok az emberektől; mert törvényszékekre adnak titeket és * az ő gyülekezeteikben megostoroznak titeket;

¹⁸ És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul ő * magoknak és a pogányoknak.

¹⁹ De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, * mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok.

²⁰ Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek. *

²¹ Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik őket.

²² És gyűlöletesek lesztek, mindenki * előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik.

²³ Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az * embernek Fia eljövend.

²⁴ Nem * fölebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az ő uránál.

²⁵ Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az ő * Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az ő házanépét?!

²⁶ Azért ne féljetek tőlök. Mert nincs oly * rejtett dolog, a mi napfényre ne jőne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék.

²⁷ A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek.

²⁸ És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik * meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a * lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.

²⁹ Nemde, két verebecskét * meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül!

³⁰ Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak.

³¹ Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.

³² Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt;

³³ A ki pedig * megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt.

³⁴ Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert.

³⁵ Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az ő atyja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő napa közt;

³⁶ És hogy az * embernek ellensége legyen az ő házanépe.

³⁷ A ki inkább szereti atyját és anyját, * hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.

³⁸ És a ki föl nem veszi az ő keresztjét * és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.

³⁹ A ki megtalálja az ő életét, * elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.

⁴⁰ A ki titeket befogad, engem * fogad be; és a ki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.

⁴¹ A ki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és a ki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi;

⁴² És a ki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár * hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát.