Biblia

¹ És lőn, mikor elvégezte Jézus e beszédeket, elméne Galileából, és méne Júdeának határaiba a Jordánon túl;

² És követé őt nagy sokaság, és meggyógyítá ott őket.

³ És hozzá menének a farizeusok, kisértvén * őt és mondván: Szabad-é az embernek az ő feleségét akármi okért elbocsátani?

⁴ Ő pedig felelvén, monda: Nem olvastátok-é, hogy a teremtő kezdettől fogva férfiúvá * és asszonynyá teremté őket,

⁵ És ezt mondá: Annak okáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, * és lesznek ketten egy testté.

⁶ Úgy hogy többé nem kettő, hanem egy test. A mit azért az Isten egybeszerkesztett, ember * el ne válaszsza.

⁷ Mondának néki: Miért rendelte tehát Mózes, hogy válólevelet * kell adni, és úgy bocsátani el az asszonyt?

⁸ Monda nékik: Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte volt meg néktek, hogy feleségeiteket elbocsássátok; de kezdettől fogva nem így volt.

⁹ Mondom pedig néktek, hogy a ki elbocsátja * feleségét, hanemha paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörő; és a ki elbocsátottat vesz el, az is házasságtörő.

¹⁰ Mondának néki tanítványai: Ha így van a férfi dolga az asszonynyal, nem jó megházasodni.

¹¹ Ő pedig monda nékik: Nem mindenki veszi be ezt a beszédet, hanem a kinek * adatott.

¹² Mert vannak heréltek, a kik anyjuk méhéből születtek így; és vannak heréltek, a kiket az emberek heréltek ki; és vannak heréltek, a kik maguk herélték ki magukat a mennyeknek országáért. A ki beveheti, vegye be.

¹³ Ekkor kis gyermekeket hozának hozzá, * hogy kezeit vesse azokra, és imádkozzék; a tanítványok pedig dorgálják vala azokat.

¹⁴ Jézus pedig monda: Hagyjatok békét e * kis gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jőjjenek; mert ilyeneké a mennyeknek országa.

¹⁵ És kezeit reájuk vetvén, eltávozék onnét.

¹⁶ És ímé hozzá jövén egy ember, monda néki: Jó mester, * mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek?

¹⁷ Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. * Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.

¹⁸ Monda néki: Melyeket? Jézus pedig monda: Ezeket: Ne ölj; ne paráználkodjál; ne lopj; * hamis tanubizonyságot ne tégy;

¹⁹ Tiszteld atyádat és anyádat; és: Szeresd * felebarátodat, mint temagadat.

²⁰ Monda néki az ifjú: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva; mi fogyatkozás van még bennem?

²¹ Monda néki Jézus: Ha tökéletes akarsz * lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem.

²² Az ifjú pedig e beszédet hallván, elméne megszomorodva; mert sok jószága vala.

²³ Jézus pedig monda az ő tanítványainak: Bizony mondom néktek, hogy a gazdag nehezen megy be a mennyeknek országába.

²⁴ Ismét mondom pedig néktek: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.

²⁵ A tanítványok pedig ezeket hallván, felettébb álmélkodnak vala, mondván: Kicsoda üdvözülhet tehát?

²⁶ Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.

²⁷ Akkor felelvén Péter, monda néki: Ímé, mi elhagytunk mindent és követtünk téged: mink lesz hát minékünk?

²⁸ Jézus pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy ti, a kik követtetek engem, az újjá születéskor, a mikor az embernek Fia beül az ő dicsőségének királyi székébe, ti is beültök majd tizenkét királyi székbe, és * ítélitek az Izráel tizenkét nemzetségét.

²⁹ És a ki elhagyta házait, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit az én * nevemért, mindaz száz annyit vészen, és örökség szerint nyer örök életet.

³⁰ Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok * utolsók elsők.