Biblia

¹ Jobb a jó hír * a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.

² Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.

³ Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága * által jobbá lesz a szív.

⁴ A bölcseknek elméje a siralmas házban van, a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.

⁵ Jobb a bölcsnek dorgálását * hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.

⁶ Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek * ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!

⁷ Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az ajándék.

⁸ Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.

⁹ Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.

¹⁰ Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.

¹¹ Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az embereknek, a kik a napot látják.

¹² Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, * mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.

¹³ Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?

¹⁴ A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten * szerzette, a végre, hogy az ember semmit abból eszébe ne vegyen, a mi reá következik.

¹⁵ Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki az ő életének napjait * meghosszabbítja az ő gonoszságában.

¹⁶ Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne * bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?

¹⁷ Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?

¹⁸ Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!

¹⁹ A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.

²⁰ Mert * nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.

²¹ Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.

²² Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.

²³ Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt gondolám, hogy bölcs vagyok, én tőlem a bölcseség távol vala.

²⁴ Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?

²⁵ Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.

²⁶ És találtam egy dolgot, mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr * és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.

²⁷ Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,

²⁸ A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.

²⁹ Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; * ők pedig kerestek sok kigondolást.