Biblia

¹ Mikor pedig a tanácsra vetette szemét Pál, monda: Atyámfiai, férfiak, én teljes jó lelkiismerettel * szolgáltam az Istennek mind e mai napig.

² Ananiás főpap pedig megparancsolá azoknak, kik ő mellette állanak vala, hogy üssék őt * szájon.

³ Akkor Pál monda néki: Megver az Isten téged, te kimeszelt fal! * És te leülsz engem a törvény * szerint megítélni, és törvényellenesen * cselekedve parancsolod, hogy engem verjenek?

⁴ Az ott állók pedig mondának: Az Istennek főpapját szidalmazod-é?

⁵ Pál pedig monda: Nem tudtam, atyámfiai, hogy főpap. Mert meg van írva: A * te néped fejedelmét ne átkozd!

⁶ Mikor pedig Pál eszébe vette, hogy az egyik részök a sadduczeusok, a másik pedig a farizeusok közül való, felkiálta a tanács előtt: Atyámfiai, férfiak, én farizeus vagyok, * farizeus fia, a halottak reménysége és feltámadása miatt vádoltatom én.

⁷ A mint pedig ő ezt mondta, meghasonlás támada a farizeusok és a sadduczeusok között, és a sokaság megoszlott.

⁸ Mert a sadduczeusok azt mondják, hogy nincs feltámadás, sem angyal, sem lélek; a farizeusok pedig mind a kettőt vallják. *

⁹ Támada azért nagy kiáltozás: és felkelvén az írástudók a farizeusok pártjából, tusakodnak vala, mondván: Semmi rosszat sem találunk ez emberben; ha pedig lélek szólott néki, vagy angyal, ne tusakodjunk * Isten ellen.

¹⁰ Mikor pedig nagy hasonlás támadt, félvén az ezredes, hogy Pál szétszaggattatik azoktól, parancsolá, hogy a sereg alájővén, ragadja ki őt közülök, és vigye el a várba.

¹¹ A következő éjszakán pedig melléállván néki az Úr, * monda: Bízzál Pál! Mert miképen bizonyságot tettél az én felőlem való dolgokról Jeruzsálemben, azonképen kell néked Rómában * is bizonyságot tenned.

¹² Midőn pedig nappal lőn, a zsidók közül némelyek összeszövetkezvén, átok alatt kötelezék el magokat, mondván, hogy sem nem esznek, sem nem isznak addig, míg meg nem ölik Pált.

¹³ Többen valának pedig negyvennél, kik ezt az összeesküvést szőtték.

¹⁴ Ezek elmenvén a főpapokhoz és a vénekhez, mondának: Átok alatt megesküdtünk, * hogy semmit nem ízlelünk addig, míg meg nem öljük Pált.

¹⁵ Most azért ti jelentsétek be az ezredesnek a tanácscsal egybe, hogy holnap hozza le őt ti hozzátok, mintha az ő dolgának tüzetesebben végére akarnátok járni. Mi pedig, minekelőtte ő ide érne, készek vagyunk őt megölni.

¹⁶ Meghallván azonban a Pál nőtestvérének fia e cselvetést, megjelenvén és bemenvén a várba, tudtára adá Pálnak.

¹⁷ Pál pedig egyet a századosok közül magához hívatván, monda: Ezt az ifjat vezesd az ezredeshez; mert valamit akar néki jelenteni.

¹⁸ Az annakokáért maga mellé vévén őt, vivé az ezredeshez, és monda: A fogoly Pál magához hivatván engem, kéré, hogy ez ifjat hozzád vezessem, mert valamit akar néked mondani.

¹⁹ Az ezredes pedig őt kézen fogván, és félrevonulván külön, tudakolá: Micsoda az, a mit nékem jelenteni akarsz?

²⁰ Az pedig monda: A zsidók elvégezték, hogy megkérnek téged, hogy Pált holnap vidd le a tanács elé, mintha valamit tüzetesebben meg akarnának tudakozni ő felőle.

²¹ Te azért ne engedj nékik: mert közülök negyvennél több férfiú leselkedik ő utána, kik átok alatt kötelezték el magukat, hogy sem nem esznek, sem nem isznak addig, míg meg nem ölik őt. És immár készen vannak, várakozva a te izenetedre.

²² Az ezredes tehát elbocsátá az ifjat, meghagyván néki, hogy el ne mondd senkinek, hogy ezeket megjelentetted nékem.

²³ És magához hivatván kettőt a századosok közül, monda: Készítsetek föl kétszáz vitézt, hogy induljanak Czézáreába, és hetven lovast, és kétszáz parittyást, az éjszakának harmadik órájától fogva.

²⁴ És hogy barmokat is adjanak melléjük, hogy Pált felültetve békességgel vigyék Félix tiszttartóhoz.

²⁵ Levelet is írt, melynek tartalma ez vala:

²⁶ Klaudius Lisiás a nemes Félix tiszttartónak üdvöt!

²⁷ Ezt a férfiút, kit a zsidók megfogtak és meg akartak ölni, oda menvén a sereggel, kiszabadítám, megértvén, hogy római.

²⁸ Meg akarván pedig tudni az okát, miért vádolják őt, levivém őt az ő tanácsuk elébe.

²⁹ És úgy találtam, hogy ő az ő törvényüknek kérdései felől vádoltatik, de semmi halálra vagy fogságra méltó vétke nincs.

³⁰ Minthogy pedig nékem megjelentették, hogy a zsidók e férfiú után ólálkodni akarnak, azonnal hozzád küldém, meghagyva vádolóinak is, hogy a mi dolguk van ő ellene, te előtted mondják meg. Légy jó egészségben!

³¹ A vitézek tehát, a mint nékik megparancsolták, Pált felvévén, elvivék azon éjszakán Antipatrisba.

³² Másnap pedig hagyván a lovagokat tovább menni ő vele, visszatérének a várba.

³³ Azok pedig eljutván Czézáreába, és átadván a levelet a tiszttartónak, Pált is elébe * állaták.

³⁴ Mikor pedig elolvasta a tiszttartó, és megkérdezte, melyik tartományból való, és megértette, hogy Czilicziából,

³⁵ Monda: Majd kihallgatlak, mikor vádlóid is eljőnek. És parancsolá, hogy a Héródes palotájában őrizzék őt.