Biblia

¹ Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!

² Az embernek minden úta * igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.

³ Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább * szereti az Úr az áldozatnál.

⁴ A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.

⁵ A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra * van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.

⁶ A hamisságnak * nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.

⁷ Az istentelenek * pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.

⁸ Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.

⁹ Jobb a tető * ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.

¹⁰ Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.

¹¹ Mikor a csúfolót büntetik, * az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.

¹² Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.

¹³ A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.

¹⁴ A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.

¹⁵ Vígasság az igaznak igazat cselekedni; * de ijedelem a hamisság cselekedőinek.

¹⁶ Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.

¹⁷ Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!

¹⁸ Az igazért váltságdíj * az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.

¹⁹ Jobb lakozni a pusztának * földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.

²⁰ Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.

²¹ A ki követi az igazságot és * az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.

²² A hősök városába felmegy * a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.

²³ A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja * életét a nyomorúságtól.

²⁴ A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.

²⁵ A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem * akarnak dolgozni.

²⁶ Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, * és nem tartóztatja meg adományát.

²⁷ Az istentelenek áldozatja * útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.

²⁸ A hazug bizonyság * elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.

²⁹ Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.

³⁰ Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács * az Úr ellen.

³¹ Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré * a megtartás!