Biblia

¹ Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.

² És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

³ Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.

⁴ Ne fáraszd magadat ebben, * hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.

⁵ Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!

⁶ Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;

⁷ Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

⁸ A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

⁹ A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja * a te beszédidnek bölcseségét.

¹⁰ Ne mozdítsd meg * a régi * határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;

¹¹ Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő * ügyöket ellened!

¹² Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

¹³ Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt * vesszővel, meg nem hal.

¹⁴ Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.

¹⁵ Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a * lelkem nékem is.

¹⁶ És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

¹⁷ Ne irígykedjék a te szíved * a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;

¹⁸ Mert ennek * bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.

¹⁹ Hallgass * te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

²⁰ Ne légy azok közül való, a kik borral * dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.

²¹ Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

²² Hallgasd a * te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

²³ Szerezz * igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.

²⁴ Igen örül az igaznak * atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.

²⁵ Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.

²⁶ Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.

²⁷ Mert mély * verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.

²⁸ És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

²⁹ Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

³⁰ A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

³¹ Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,

³² Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

³³ A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol * gonoszságot.

³⁴ És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

³⁵ Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.