Biblia

¹ Ne dicsekedjél a holnapi * nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.

² Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.

³ Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.

⁴ A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?

⁵ Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.

⁶ Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; * és temérdek a gyűlölőnek csókja.

⁷ A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.

⁸ Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.

⁹ Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.

¹⁰ A te barátodat, * és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.

¹¹ Légy bölcs fiam, * és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.

¹² Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az * esztelenek neki mennek, kárát vallják.

¹³ Vedd el a ruháját, mert * kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.

¹⁴ A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.

¹⁵ A sebes záporeső idején való szüntelen * csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.

¹⁶ Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.

¹⁷ Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.

¹⁸ Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.

¹⁹ Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.

²⁰ Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek * szemei meg nem elégednek.

²¹ Mint az ezüst * a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.

²² Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő * bolondsága.

²³ Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.

²⁴ Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?

²⁵ Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:

²⁶ Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,

²⁷ És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.