Biblia

¹ A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.

² Mikor öregbülnek az igazak, * örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.

³ A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő * atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti * a vagyont.

⁴ A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.

⁵ A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.

⁶ A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.

⁷ Megérti az igaz * a szegényeknek ügyét; az istentelen * pedig nem tudja megérteni.

⁸ A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.

⁹ Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.

¹⁰ A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.

¹¹ Az ő egész indulatját * előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.

¹² A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.

¹³ A szegény és az * uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.

¹⁴ A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke * mindörökké megáll.

¹⁵ A vessző és dorgálás * bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.

¹⁶ Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét * megérik.

¹⁷ Fenyítsd meg a te * fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.

¹⁸ Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh * mely igen boldog!

¹⁹ Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.

²⁰ Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több * reménység van, hogynem a felől!

²¹ A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.

²² A haragos * háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.

²³ Az embernek kevélysége * megalázza őt; az alázatos pedig * tisztességet nyer.

²⁴ A ki osztozik a lopóval, * gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.

²⁵ Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.

²⁶ Sokan * keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.

²⁷ Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.