Biblia

¹ A tizenkettedik hónapban azért (ez az Adár hónap), annak tizenharmadik napján, a mikor eljött az ideje a király szavának és végzésének, hogy akkor teljesíttessék, azon a napon, * a melyen a zsidók ellenségei remélték, hogy hatalmat vesznek rajtok, ellenkezőleg fordult; mert magok a zsidók vőnek hatalmat azokon, a kik őket gyűlölék.

² Egybegyűlének a zsidók városaikban, Ahasvérus király minden tartományában, hogy rávessék kezöket azokra, a kik * vesztöket keresték, és senki sem állhatott meg előttük; mert miattok való félelem szállott minden népre.

³ És a tartományok minden feje, fejedelmek, kormányzók és a király hivatalnokai magasztalták a zsidókat; * mert a Márdokeustól való félelem szállott rájok.

⁴ Mert nagy volt Márdokeus a király házában, és híre elment minden tartományba; mert ez a férfiú, Márdokeus, emelkedett és nagyobbodott.

⁵ És leverték a zsidók minden ellenségeiket fegyverrel, megölvén és megsemmisítvén azokat, és akaratok szerint cselekedének gyűlölőikkel.

⁶ És Susán várában megölének és megsemmisítének a zsidók ötszáz férfiút.

⁷ Parsandátát, Dalpont és Aspatát.

⁸ Porátát, Adáliát és Aridátát.

⁹ Parmástát, Arisait, Aridait és Vajzátát.

¹⁰ Tíz fiát Hámánnak, Hammedáta fiának, a zsidók ellenségének megölték; de * zsákmányra nem tették rá kezöket.

¹¹ Azon a napon megtudá a király a Susán várában megöletteknek számát.

¹² És monda a király Eszter királynénak: Susán várában megöltek a zsidók és megsemmisítettek ötszáz férfiút és Hámán tíz fiát; a király többi tartományaiban mit cselekesznek? Mi a kivánságod? és megadatik néked. És mi még a te kérésed? és meglészen.

¹³ És monda Eszter: Ha a királynak tetszik, engedje meg holnap is a zsidóknak, a kik Susánban laknak, hogy cselekedjenek a mai parancsolat szerint, és Hámán tíz fiát * akaszszák fel a fára.

¹⁴ És szóla a király, hogy úgy tegyenek. És kiadaték a parancs Susánban, és Hámán tíz fiát felakasztották.

¹⁵ És összegyűltek a zsidók, a kik Susánban valának, Adár havának tizennegyedik napján is, és megölének Susánban háromszáz férfiút; de zsákmányra nem tették rá kezöket.

¹⁶ És a többi zsidók is, a kik a király tartományaiban voltak, összegyűlének és feltámadtak életökért, és békében maradtak ellenségeiktől; megölének pedig gyűlölőikből hetvenötezeret; de zsákmányra * nem tették rá kezöket.

¹⁷ Történt ez az Adár hónapjának tizenharmadik napján, és megnyugovának a tizennegyedik napon, és tették azt vigalom és öröm napjává.

¹⁸ De a zsidók, a kik Susánban valának, egybegyűlének azon hónap tizenharmadik és tizennegyedik napján, és megnyugovának azon hónap tizenötödik napján, és azt tették * vigalom és öröm napjává.

¹⁹ Azért a vidéki zsidók, a kik kerítetlen falvakban laktak, Adár hónapjának tizennegyedik napját tették öröm és vigalom napjává és ünneppé, a melyen ajándékokat * küldözgetnek egymásnak.

²⁰ És megírá Márdokeus e dolgokat, és leveleket külde minden zsidónak, a ki Ahasvérus király minden tartományában, közel és távol, vala.

²¹ Meghagyva nékik, hogy tartsák meg az Adár hónapnak tizennegyedik napját és annak tizenötödik napját évről-évre,

²² Mint olyan napokat, a melyeken megnyugovának a zsidók ellenségeiktől, és mint olyan hónapot, a melyben keserűségök örömre és siralmuk ünnepre fordult; hogy tartsák meg azokat vigalom és öröm napjaiul, és küldjenek adjándékot * egymásnak és adományokat a szegényeknek.

²³ És felfogadák a zsidók, * hogy megcselekszik, a mit kezdettek és a mit Márdokeus íra nékik.

²⁴ Mert az agági Hámán, Hammedátának fia, minden zsidónak ellensége, szándékozott a zsidókat * elveszteni, és Púrt, azaz sorsot vetett, hogy őket megrontsa és megsemmisítse;

²⁵ De mikor a király tudomására jutott, megparancsolá levélben, hogy gonosz szándéka, a melyet gondolt a zsidók ellen, * forduljon az ő fejére, és felakaszták őt és fiait a fára.

²⁶ Annakokáért elnevezék e napokat Púrimnak * a Púr nevétől. És azért ezen levél minden szava szerint, és a mit láttak erre nézve, és a mi érte őket:

²⁷ Elhatározák és elfogadák a zsidók mind magokra, mind ivadékokra és mindazokra, a kik * hozzájok csatlakoznak, örök időkre, hogy megtartják e két napot, * írásuk és határozatuk szerint, minden esztendőben.

²⁸ És ezen napok emlékezetben lesznek és megülik azokat nemzedékről- nemzedékre, családról-családra, tartományról-tartományra és városról- városra. És ezek a Púrim * napjai el nem múlnak a zsidók között, és emlékök ki nem vész ivadékaik közül.

²⁹ Ira pedig Eszter királyné, Abihail leánya és a zsidó Márdokeus egész hatalommal, hogy megerősítsék e * második levelet a Púrimról.

³⁰ És külde leveleket minden zsidónak Ahasvérus országának százhuszonhét tartományába, békességes és igazságos szavakkal;

³¹ Hogy megerősíttessenek ezek a Púrim napjai, meghatározott * idejökben, a miképen meghagyta nékik a zsidó Márdokeus és Eszter királyné, és a mint elrendelték * magokra és ivadékaikra a bőjtölés és jajkiáltás dolgát.

³² És Eszter beszéde megerősíté ezt a Púrim történetét, és könyvbe iraték.