Biblia

¹ És fölemelt engem a lélek, és bevive az Úr házának keleti kapujához, a mely néz keletnek, és ímé, a kapu bejáratánál huszonöt férfi vala, kik között látám Jaazanját, Azzur fiát, és Pelatjáhut, Benájáhu fiát, a nép fejedelmeit.

² És mondá nékem: Embernek fia! ezek a férfiak, a kik gonoszt eszelnek ki és rossz tanácsot adnak ebben a városban,

³ Mondván: Nem egyhamar fogunk házakat építeni; ez a város a fazék, mi pedig a * hús.

⁴ Azért prófétálj ellenök; prófétálj, embernek fia!

⁵ És esék reám az Úr lelke, és mondá nékem: Mondjad, így szól az Úr: Így szólottatok, Izráel háza! és a mi lelketekben készül, én tudom.

⁶ Sokakat öltetek meg * ebben a városban, és utczáit megtöltöttétek megölettekkel.

⁷ Ezért, így szól az Úr Isten: Megöletteitek, kiket a város közepére vetettetek, ezek a hús, * a város pedig a fazék, és titeket kivisznek belőle.

⁸ Fegyvertől féltetek, fegyvert hozok reátok, * azt mondja az Úr Isten.

⁹ És kiviszlek titeket belőle, és adlak titeket idegenek kezébe, és tartok ítéletet fölöttetek.

¹⁰ Fegyver miatt hulljatok el, Izráel határán * ítéllek meg titeket, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.

¹¹ E város ne legyen fazekatok, hogy ti * benne hús legyetek, Izráel határán ítéllek el titeket.

¹² És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mert az én végzéseimben nem jártatok, és rendeléseimet nem cselekedtétek, hanem a pogányok módja szerint cselekedtetek, a kik körültetek vannak.

¹³ És lőn, mikor prófétáltam, Pelatjáhu, Benájáhu fia meghala, én pedig orczámra esém és kiálték nagy felszóval, és mondék: Ah, ah, Uram Isten, te véget vetsz Izráel maradékának!

¹⁴ És lőn az Úrnak szava én hozzám, mondván:

¹⁵ Embernek fia! a te atyádfiai, atyádfiai, a te rokonaid és Izráel egész háza együtt azok, a kikről Jeruzsálem lakói ezt mondják: távozzatok el az Úrtól, nékünk adatott ez a föld örökségül.

¹⁶ Ezokáért mondjad: így szól az Úr Isten: Mivelhogy távol vetettem őket a pogányok közé, és szétszórtam őket a tartományokba, tehát én leszek nékik templomul rövid időre a tartományokban, a melyekbe mentek.

¹⁷ Ennekokáért mondjad: Így szól az Úr Isten: Egybegyűjtelek * titeket a népek közül és együvé hozlak titeket a tartományokból, a melyekben szétszórattatok, és adom néktek Izráel földjét.

¹⁸ És bemennek oda és eltávolítják minden ő fertelmességeit és minden útálatosságait * ő belőle.

¹⁹ És adok nékik * egy szívet, és új lelket * adok belétek, és eltávolítom a kőszívet az ő testökből, és adok nékik hússzívet;

²⁰ Hogy az én végzéseimben járjanak és rendeléseimet megőrizzék és cselekedjék azokat, és legyenek nékem népem és én leszek nékik Istenök.

²¹ De a kiknek szívök az ő fertelmességeik és útálatosságaik szíve szerint jár, azoknak útját fejökhöz verem, * mondja az Úr Isten.

²² És fölemelék a Kérubok szárnyaikat s a kerekek mellettök, és Izráel Istenének dicsősége * rajtok felül vala.

²³ És felszálla az Úrnak dicsősége a város közepéből, és álla a hegyre, mely a várostól keletre van.

²⁴ A lélek pedig felvőn engem, és vive Káldeába * a foglyokhoz látásban az Isten lelke által, és felszálla előlem a látás, a melyet láttam.

²⁵ És elbeszélém a foglyoknak az Úrnak minden beszédét, a melyet nékem megjelentetett.