Biblia

¹ Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! * A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte * meg Őt.

² Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, * és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, a mint van.

³ És a kiben megvan ez a reménység Ő iránta, az mind * megtisztítja ő magát, a miképen Ő is tiszta.

⁴ Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség.

⁵ És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, * hogy a mi bűneinket elvegye; és ő benne nincsen * bűn.

⁶ A ki ő benne marad, egy sem esik bűnbe; * a ki bűnbe esik, egy sem látta őt, sem meg nem ismerte őt.

⁷ Fiacskáim! senki el ne hitessen benneteket: a ki az igazságot cselekszi, * igaz az, a miként Ő is igaz:

⁸ A ki a bűnt cselekszi az ördögből van; * mert az ördög kezdettől fogva bűnben leledzik. Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.

⁹ Senki sem cselekszik bűnt, * a ki az Istentől született, mert benne marad annak magva; * és nem cselekedhetik bűnt, mivelhogy Istentől született.

¹⁰ Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: a ki igazságot nem cselekszik, az egy sem az Istentől való, * és az sem, a ki nem szereti az ő atyjafiát.

¹¹ Mert ez az üzenet, a melyet kezdettől fogva * hallottatok, hogy szeressük * egymást;

¹² Nem úgy, mint * Kain, aki a gonosztól * vala, és meggyilkolá az ő testvérét. És miért gyilkolta meg azt? Mivel az ő cselekedetei gonoszok valának, a testvéreié pedig * igazak.

¹³ Ne csodálkozzatok atyámfiai, ha gyűlöl * titeket a világ!

¹⁴ Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. A ki nem szereti * az ő atyjafiát, a halálban marad.

¹⁵ A ki gyűlöli az ő atyjafiát, * mind embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, a mi megmaradhatna ő benne.

¹⁶ Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az ő életét adta * érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért.

¹⁷ A kinek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, * hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképen marad meg abban az Isten szeretete?

¹⁸ Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal.

¹⁹ És erről ismerjük meg, hogy mi az igazságból vagyunk, és így tesszük bátorságosakká ő előtte a mi szíveinket.

²⁰ Hogy ha vádol minket a szív, mivelhogy nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud.

²¹ Szeretteim, ha szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van az Istenhez;

²² És akármit kérjünk, megnyerjük tőle, mert megtartjuk * az ő parancsolatait, és azokat cselekeszszük, a mik kedvesek előtte.

²³ Ez pedig az ő parancsolata, hogy higyjünk * az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, * a mint megparancsolta nékünk.

²⁴ És a ki az ő parancsolatait megtartja, az Ő benne marad * és Ő is abban; és abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekből, a melyet nékünk adott. *