Biblia

¹ Lőn pedig, a mint meghallák az Emoreusok minden királyai, a kik a Jordánon túl laknak napnyugot felé, és a Kananeusok * minden királyai, a kik a tenger mellett laknak vala, hogy kiszáraztotta az Úr a Jordánnak vizét az Izráel fiai előtt, a míg általjöttünk vala; megolvada az ő szívök, * és nem vala többé bátorság bennök Izráel fiai miatt.

² Ez időben monda az Úr Józsuénak: Csinálj magadnak * kőkéseket, és másodszor * is metéld körül az Izráel fiait.

³ És csinála Józsué magának kőkéseket, és körülmetélé Izráel fiait a körülmetéletlenség halmán.

⁴ Az ok pedig, a miért körülmetélé őket Józsué, ez: Mindaz a nép, a mely kijött vala Égyiptomból; a férfiak, a hadakozó emberek mindnyájan meghaltak vala a pusztában, * útközben, a míg jöttek vala Égyiptomból.

⁵ Mert körül volt ugyan metélve mindaz a nép, a mely kijött vala; de azt a népet, a mely a pusztában született, útközben, a míg jöttek vala Égyiptomból, nem metélték vala körül;

⁶ Mert negyven esztendeig * jártak Izráel fiai a pusztában, mialatt elemészteték * a hadakozó férfiaknak egész népsége, a kik Égyiptomból jöttek vala ki, mivelhogy nem hallgattak vala az Úr szavára; a kiknek megesküdt az Úr, hogy nem láttatja meg velök a földet, a mely felől megesküdt vala az Úr az ő atyáiknak, hogy nékünk adja azt a tejjel és * mézzel folyó földet.

⁷ Fiaikat állította vala azért helyökbe, ezeket metélé körül Józsué, mert körülmetéletlenek valának, mivelhogy nem metélék vala körül őket az útban.

⁸ Miután pedig mind az egész nép körülmetéltetett vala, veszteg lőnek az ő helyökön a táborban, míglen meggyógyulának.

⁹ És monda az Úr Józsuénak: Ma fordítottam el rólatok Égyiptom gyalázatát; ezért hívják e hely nevét Gilgálnak mind a mai napig.

¹⁰ És Gilgálban * táborozának Izráel fiai, és megkészíték a páskhát a hónapnak tizennegyedik napján, estve, Jérikhónak mezején.

¹¹ És evének a föld terméséből a páskhának másodnapján * kovásztalan kenyeret és pörkölt gabonát, ugyanezen a napon.

¹² És másnaptól kezdve, hogy ettek vala a föld terméséből, megszűnék a manna, * és nem volt többé mannájok az Izráel fiainak; hanem Kanaán földének gyümölcséből evének abban az esztendőben.

¹³ Lőn pedig, a mikor Józsué Jérikhónál vala, felemelé az ő szemeit, és látá, hogy íme egy férfiú áll vala előtte meztelen karddal kezében. És hozzá méne Józsué, és monda néki: Közülünk való vagy-é te, vagy ellenségeink közül?

¹⁴ Az pedig monda: Nem, mert én az Úr seregének fejedelme * vagyok, most jöttem. És leborula Józsué a földre arczczal, és meghajtá magát, és monda néki: Mit szól az én Uram az ő szolgájának?

¹⁵ És monda az Úr seregének fejedelme Józsuénak: Oldd le a te saruidat lábaidról, * mert szent a hely, a melyen állasz. És úgy cselekedék Józsué.