Biblia

¹ Ezek pedig azok a rendeletek, a melyeket eleikbe kell terjesztened:

² Ha héber szolgát vásárolsz, hat esztendeig szolgáljon, a * hetedikben pedig szabaduljon fel ingyen.

³ Ha egyedűl jött, egyedűl menjen el; ha feleséges ember, menjen el vele a felesége is.

⁴ Ha az ő ura adott néki feleséget, és ez fiakat vagy leányokat szűlt néki: az asszony, gyermekeivel együtt legyen az ő uráé; ő pedig egyedűl menjen el.

⁵ De ha * a szolga azt mondaná: Szeretem az én uramat, az én feleségemet és fiaimat, nem akarok felszabadulni:

⁶ Akkor vigye őt az ő ura a bírák elé, és állítsa az ajtóhoz vagy az ajtófélhez, és az ő ura fúrja által az ő fülét árral; és szolgálja őt mindörökké.

⁷ És ha valaki az ő leányát szolgálóul adja el, ne úgy menjen el, mint a szolgák mennek.

⁸ Ha nem tetszik az ő urának, hogy eljegyezze őt magának, akkor váltassa ki; arra, hogy idegen népnek eladja, nincs hatalma, mivel hűtelen volt hozzá.

⁹ Ha pedig a fiának jegyzi el őt: a leányok törvénye szerint cselekedjék vele.

¹⁰ Ha mást vesz magának: ennek ételét, ruházatát és házasságbeli igazát alább ne szállítsa.

¹¹ Ha ezt a hármat nem cselekszi vele: akkor menjen az el ingyen, fizetés nélkűl.

¹² A ki * úgy megver valakit, hogy meghal, halállal lakoljon.

¹³ De ha nem leselkedett, hanem Isten ejtette kezébe: úgy * helyet rendelek néked, a hova meneküljön.

¹⁴ Ha pedig valaki szándékosan tör felebarátja ellen, hogy azt orvúl megölje, oltáromtól is elvidd azt a halálra.

¹⁵ A ki megveri az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon.

¹⁶ A ki embert lop, és eladja azt, vagy kezében kapják, halállal lakoljon.

¹⁷ A ki szidalmazza az ő atyját vagy anyját, * halállal lakoljon.

¹⁸ És ha férfiak összevesznek, és megüti valaki az ő felebarátját kővel vagy öklével, és nem hal meg, hanem ágyba esik:

¹⁹ Ha felkél, és mankóján kinn jár: ne legyen büntetve az, a ki megütötte; csupán fekvéséért fizessen és gyógyíttassa meg.

²⁰ Ha pedig valaki úgy üti meg szolgáját vagy szolgálóját bottal, hogy az meghal keze alatt, büntettessék meg.

²¹ De ha egy vagy két nap életben marad, ne büntettessék meg, mert pénze ára az.

²² Ha férfiak veszekednek és meglöknek valamely terhes asszonyt, úgy hogy idő előtt szűl, de egyéb veszedelem nem történik: bírságot fizessen a szerint, a mint az asszony férje azt reá kiveti, de bírák előtt fizessen.

²³ De ha veszedelem történik: akkor életért életet adj.

²⁴ Szemet * szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért;

²⁵ Égetést égetésért, sebet sebért, kéket kékért.

²⁶ Ha valaki az ő szolgájának szemét, vagy szolgálójának szemét úgy üti meg, hogy elpusztul, bocsássa azt szabadon az ő szeméért.

²⁷ Ha pedig szolgájának fogát, vagy szolgálójának fogát üti ki, bocsássa azt szabadon az ő fogáért.

²⁸ Ha férfit vagy asszonyt öklel meg egy ökör, úgy hogy meghal: * kővel köveztessék meg az ökör, és húsát meg ne egyék; de az ökörnek ura ártatlan.

²⁹ De ha az ökör azelőtt is öklelős volt, és annak urát megintették, és még sem őrizte azt, és férfit vagy asszonyt ölt meg: az ökör köveztessék meg, és az ura is halállal lakoljon.

³⁰ Ha pénzváltságot vetnek reá, fizessen lelke váltságáért annyit, a mennyit reá kivetnek.

³¹ Akár fiút ökleljen meg, akár leányt ökleljen meg: e szerint a rendelet szerint kell cselekedni.

³² Ha szolgát öklel meg az ökör vagy szolgálót: adassék azok urának harmincz ezüst siklus, az ökör pedig köveztessék meg.

³³ Ha pedig valaki vermet nyit meg, vagy ha valaki vermet ás, és nem fedi azt be, és ökör vagy szamár esik bele:

³⁴ A verem ura fizessen; pénzül térítse meg azok urának, a hulla pedig legyen az övé.

³⁵ És ha valakinek ökre megdöfi az ő felebarátja ökrét, úgy hogy az elpusztul: adják el az eleven ökröt, és az árát osszák meg, és a hullát is osszák el.

³⁶ Vagy ha tudták, hogy az ökör már azelőtt öklelős volt, és nem őrizte azt annak ura: fizessen ökröt az ökörért, a hulla pedig az övé legyen.