Biblia

¹ Ha annakokáért helye van Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vígasztalásának, ha helye van a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek és könyörületességnek, *

² Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén;

³ Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál. *

⁴ Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is. *

⁵ Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, *

⁶ A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, *

⁷ Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; *

⁸ És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. *

⁹ Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való; *

¹⁰ Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. *

¹¹ És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. *

¹² Annakokáért, szerelmeseim, a miképen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket; *

¹³ Mert Isten az, a ki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből. *

¹⁴ Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek; *

¹⁵ Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon. *

¹⁶ Életnek beszédét tartván elébök; hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába. *

¹⁷ De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál és papiszolgálatánál, mégis örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal; *

¹⁸ Azonképen ti is örüljetek, és örüljetek együtt velem. *

¹⁹ Reménylem pedig az Úr Jézusban, hogy Timótheust rövid nap elküldöm tihozzátok, hogy én is megviduljak, megértvén a ti dolgaitokat. *

²⁰ Mert nincsen velem senki hozzá hasonló indulatú, a ki igazán szívén viselné dolgaitokat. *

²¹ Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét. *

²² Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy miképen atyjával a gyermek, együtt szolgált velem az evangyéliom ügyében. *

²³ Őt azért reménylem, hogy elküldöm, mihelyt meglátom az én dolgaimat, tüstént; *

²⁴ Bízom pedig az Úrban, hogy magam is csakhamar el fogok menni. *

²⁵ De szükségesnek tartám, hogy Epafróditust, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, néktek pedig követeteket és szükségemben áldozatot hozó szolgátokat hazaküldjem hozzátok; *

²⁶ Mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után, és gyötrődött a miatt, hogy meghallottátok, hogy ő beteg volt.

²⁷ Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten könyörült rajta, nem csak ő rajta pedig, hanem én rajtam is, hogy szomorúság ne jőjjön szomorúságomra. *

²⁸ Annakokáért hamarabb küldtem őt haza, hogy meglátván őt, ismét örüljetek, és nékem is kisebb legyen a szomorúságom. *

²⁹ Fogadjátok azért őt az Úrban teljes örömmel; és az ilyeneket megbecsüljétek: *

³⁰ Mert a Krisztus dolgáért jutott majdnem halálra, koczkára tévén életét, hogy kárpótoljon engem azért, hogy nékem tett szolgálatotoknál ti nem voltatok jelen. *