Biblia

¹ Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit * és Isten titkainak * sáfárait.

² A mi pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy * mindenik hívnek találtassék.

³ Rám nézve pedig igen csekély dolog, hogy ti tőletek ítéltessem meg, vagy emberi ítéletnaptól; sőt magam sem ítélem meg magamat.

⁴ Mert semmit sem tudok magamra, de nem ebben vagyok megigazulva; * a ki ugyanis engem megítél, az Úr * az.

⁵ Azért idő előtt semmit se ítéljetek, míg * el nem jő az Úr, a ki egyrészt világra hozza * a sötétségnek titkait, másrészt * megjelenti a szíveknek tanácsait; és akkor mindenkinek az Istentől lészen a dícsérete.

⁶ Ezeket pedig, atyámfiai, példában szabtam magamra és Apollósra ti érettetek, hogy rajtunk tanuljátok meg, hogy annakfelette * a mi írva van, nem kell bölcselkedni; hogy senki se fuvalkodjék fel az egyikért a másik ellen.

⁷ Mert kicsoda különböztet meg téged? Mid van ugyanis, a mit nem kaptál volna? Ha * pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna?

⁸ Immár beteltetek, immár * meggazdagodtatok, nálunk nélkül uralkodásra jutottatok; vajha csakugyan uralkodásra jutottatok volna, hogy mi is veletek egybe uralkodhatnánk.

⁹ Mert úgy vélem, hogy az Isten minket, az apostolokat, utolsókul állított, mintegy halálra * szántakul: mert * látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek.

¹⁰ Mi bolondok * a Krisztusért, ti pedig bölcsek a Krisztusban; mi erőtlenek, ti pedig erősek; ti dicsőségesek, mi pedig gyalázatosak.

¹¹ Mindezideig * éhezünk is, szomjúhozunk is, mezítelenkedünk is, bántalmaztatunk is, * bujdosunk is,

¹² Fáradozunk * is, tulajdon kezünkkel munkálkodván; ha szidalommal illettetünk, * jót kívánunk; ha háborúságot szenvedünk, * békességgel tűrjük;

¹³ Ha gyaláztatunk, könyörgünk: szinte a világ szemetjévé lettünk, mindeneknek söpredékévé egész mostanig.

¹⁴ Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem mint szerelmes gyermekeimet * intelek.

¹⁵ Mert ha tízezer tanítómesteretek lenne is a Krisztusban, de nem sok atyátok; mert tőlem * vagytok a Krisztus Jézusban az evangyéliom által.

¹⁶ Kérlek azért titeket, legyetek * az én követőim.

¹⁷ Azért küldtem hozzátok Timótheust, ki nékem szeretett és hű * fiam az Úrban, a ki eszetekbe juttatja néktek az én útaimat a Krisztusban, a mint mindenütt, minden gyülekezetben tanítok.

¹⁸ De mintha el se mennék ti hozzátok, úgy felfuvalkodtak némelyek.

¹⁹ Pedig elmegyek hamarosan hozzátok, ha az Úr akarándja; * és megismerem a felfuvalkodottaknak nem a beszédjét, hanem az erejét.

²⁰ Mert nem beszédben áll az Istennek országa, * hanem erőben.

²¹ Mit akartok? Vesszővel menjek-é hozzátok, * avagy szeretettel és szelídségnek lelkével?