Biblia

¹ A mik felől pedig írtatok nékem, jó a férfiúnak * asszonyt nem illetni.

² De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje.

³ A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképen a feleség is a férjének.

⁴ A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.

⁵ Ne foszszátok meg egymást, hanemha egyenlő akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a bőjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok.

⁶ Ezt pedig kedvezésképen mondom, nem parancsolat szerint.

⁷ Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek kinek * tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentől, egynek így, másnak pedig úgy.

⁸ Mondom pedig a nem házasoknak és az özvegyasszonyoknak, hogy jó nékik, ha úgy maradhatnak, mint én is.

⁹ De ha magukat meg nem tartóztathatják, * házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.

¹⁰ Azoknak pedig, a kik házasságban vannak, hagyom nem én, hanem az * Úr, hogy az asszony * férjétől el ne váljék.

¹¹ Hogyha pedig elválik is, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön meg férjével; és a férj se bocsássa el a * feleségét.

¹² Egyebeknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa * azt.

¹³ És a mely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.

¹⁴ Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most * pedig szentek.

¹⁵ Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el; nem vettetett szolgaság alá a keresztyén férfiú, vagy asszony az ilyen dolgokban. De békességre * hívott minket az Isten.

¹⁶ Mert mit tudod, te asszony, * ha megmentheted-e a férjedet; vagy mit tudod, te férfiú, ha megmentheted-e a feleségedet?

¹⁷ Csak a mint kinek-kinek adta az Isten, a mint kit-kit elhívott az Úr, úgy járjon. És minden gyülekezetben ekképen rendelkezem.

¹⁸ Körülmetélten hivatott el valaki? ne fedezze el azt; körülmetéletlenül hivatott el valaki? ne metélkedjék körül.

¹⁹ A * körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi; hanem Isten parancsolatainak megtartása.

²⁰ Kiki * a mely hivatásban hívatott el, abban maradjon.

²¹ Szolgai állapotban hivattattál el? Ne gondolj vele, sőt ha szabad lehetsz is, inkább élj azzal.

²² Mert az Úrban elhívott szolga az Úrnak szabadosa; hasonlóképen * a ki szabadságban hívatott el, * Krisztusnak szolgája.

²³ Áron vétettetek meg, ne * legyetek embereknek szolgái.

²⁴ Kiki * a miben elhívatott, atyámfiai, abban maradjon meg az Isten előtt.

²⁵ A hajadonok felől nincs ugyan parancsolatom az Úrtól, de tanácsot adok úgy, mint a ki irgalmasságot nyertem az Úrtól, hogy * hitelreméltó legyek.

²⁶ Úgy ítélem azért, hogy jó ez a jelenvaló szükség miatt, hogy * tudniillik jó az embernek úgy maradni.

²⁷ Feleséghez köttettél? Ne * keress elválást. Megszabadultál feleségedtől? Ne keress feleséget.

²⁸ De ha veszel is feleséget, nem vétkezel; és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik * ; de az ilyeneknek háborúságuk lesz a testben. Én pedig kedveznék néktek.

²⁹ Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idő rövidre * van szabva ezentúl, azért a kiknek van is feleségök, úgy legyenek, mintha nem volna.

³⁰ És a kik sírnak, mintha nem sírnának; és a kik vígadnak, mintha nem vígadnának; a kik vesznek, mintha semmijök sem volna.

³¹ És a kik élnek e világgal, mintha nem élnének: mert * elmúlik e világnak ábrázatja.

³² Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. A ki házasság nélkül van, * arra visel gondot, a mi az Úré, mimódon kedveskedhessék az Úrnak;

³³ A ki pedig feleséget vett, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a * feleségének.

³⁴ Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. A ki * nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; a ki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének.

³⁵ Ezt pedig a ti hasznotokra mondom; nem hogy tőrt vessek * néktek, hanem hogy illendőképen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háboríthatatlanul.

³⁶ De ha valaki szégyennek tartja az ő hajadon leányára, ha virágzó idejét múlja, és úgy kell történnie, a mit akar, azt cselekedje, nem vétkezik; menjenek * férjhez.

³⁷ A ki pedig szilárdan áll a szívében és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött, és azt végezte el szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól cselekszi.

³⁸ Azért, a ki férjhez adja, az * is jól cselekszi, de a ki nem adja férjhez, még jobban * cselekszi.

³⁹ Az asszonyt törvény köti, míg férje él, * de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, a kihez akar, csakhogy az * Úrban.

⁴⁰ De boldogabb, * ha úgy marad, az én véleményem szerint; pedig hiszem, hogy bennem is Istennek lelke van.