Biblia

¹ Pál, Jézus Krisztus apostola az Isten akaratjából, * és Timótheus az atyafi, az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, mindama szentekkel egybe, a kik egész Akhájában vannak:

² Kegyelem * néktek és békesség Istentől a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

³ Áldott * az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden * vígasztalásnak Istene;

⁴ A ki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban, * hogy mi is megvígasztalhassunk bármely nyomorúságba esteket azzal a vígasztalással, a mellyel Isten vígasztal minket.

⁵ Mert a mint * bőséggel kijutott nékünk a Krisztus szenvedéseiből, * úgy bőséges a mi vígasztalásunk is Krisztus által.

⁶ De akár nyomorgattatunk, a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az, * mely hathatós ugyanazon szenvedések elviselésére, a melyeket mi is szenvedünk; akár megvígasztaltatunk a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az. És a mi reménységünk erős felőletek.

⁷ Tudván, hogy * a miképen társaink vagytok a szenvedésben, azonképen a vígasztalásban is.

⁸ Mert nem akarjuk, hogy ne tudjatok atyámfiai a mi nyomorúságunk felől, a mely Ázsiában * esett rajtunk, hogy felette igen, erőnk felett megterheltettünk, úgy hogy életünk felől is kétségben valánk:

⁹ Sőt magunk is halálra szántuk magunkat, hogy ne bizakodnánk * mi magunkban, hanem Istenben, a ki feltámasztja a holtakat:

¹⁰ A ki ilyen nagy halálból * megszabadított és szabadít minket: a kiben reménykedünk, hogy ezután is meg fog szabadítani;

¹¹ Velünk együtt munkálkodván * ti is az érettünk való könyörgésben, hogy a sokak által nékünk adatott kegyelmi ajándék sokak által háláltassék meg mi érettünk.

¹² Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, * hogy isteni őszinteséggel * és tisztasággal, nem testi bölcseséggel, hanem * Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképen pedig ti köztetek.

¹³ Mert nem egyebet írunk néktek, hanem a mit olvastok, vagy el is ismertek, sőt reménylem, hogy el is fogtok ismerni mindvégig;

¹⁴ A minthogy némi részben el is ismertétek rólunk, hogy * dicsekvéstek vagyunk, a miképen ti is nékünk az Úr Jézus napján.

¹⁵ És ezzel a bizodalommal akartam előbb hozzátok menni, hogy másodízben nyerjetek kegyelmet;

¹⁶ És köztetek általmenni Macedóniába, és Macedóniából ismét hozzátok térni vissza, és tőletek elkísértetni Júdeába.

¹⁷ Hát ezt akarva, vajjon könnyelműen cselekedtem-é? vagy a mit akarok, test szerint akarom-é, hogy nálam az igen igen, és a nem nem legyen?

¹⁸ De hű az Isten, * hogy a mi beszédünk hozzátok nem volt igen és nem.

¹⁹ Mert az Isten Fia Jézus Krisztus, a kit köztetek mi hirdettünk, én és Silvánus és Timótheus, nem volt igen és nem, hanem az igen lett ő benne.

²⁰ Mert Istennek valamennyi igérete ő benne lett igenné és ő benne lett Ámenné az Isten dicsőségére mi általunk.

²¹ A ki pedig minket ti veletek egybe Krisztusban megerősít * és * megken minket, az Isten az;

²² A ki el is pecsételt minket, és a léleknek zálogát adta * a mi szíveinkbe.

²³ Én pedig az Istent hívom bizonyságul * az én lelkemre, hogy titeket kímélve nem mentem el eddig Korinthusba.

²⁴ Nem hogy uralkodnánk a * ti hiteteken, hanem munkatársai * vagyunk a ti örömeteknek; mert * hitben állotok.