Biblia

¹ Simon * Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, a * kik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában:

² Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és Jézusnak a mi Urunknak megismerésében.

³ Mivelhogy az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, a mi az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, a ki * minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott;

⁴ A melyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni * természet részeseivé legyetek, kikerülvén a * romlottságot, a mely a kívánságban van e világon.

⁵ Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé * tudományt,

⁶ A tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé * pedig kegyességet,

⁷ A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság * mellé pedig szeretetet.

⁸ Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve.

⁹ Mert a kiben ezek * nincsenek meg, az vak, rövidlátó, elfelejtkezvén a régi bűneiből való * megtisztulásáról.

¹⁰ Annakokáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatástokat és kiválasztatásotokat erőssé * tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha.

¹¹ Mert ekképen gazdagon adatik majd néktek a mi Urunknak és megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel.

¹² Annakokáért nem mulasztom el, hogy mindenkor emlékeztesselek titeket ezekre, hogy tudjátok ezeket, és erősek vagytok a jelenvaló igazságban.

¹³ Méltónak vélem pedig, a míg ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek * titeket;

¹⁴ Mint a ki tudom, hogy hamar leteszem sátoromat, a miképen a mi Urunk Jézus Krisztus * is megjelentette nékem.

¹⁵ De igyekezni fogok azon, hogy ti az én halálom után is mindenkor megemlékezhessetek ezekről.

¹⁶ Mert nem * mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint a kik szemlélői voltunk az * ő nagyságának.

¹⁷ Mert a mikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata jutott: Ez az * én szeretett Fiam, a kiben én gyönyörködöm:

¹⁸ Ezt az égből jövő szózatot mi hallottuk, együtt lévén vele a szent hegyen.

¹⁹ És igen biztos * nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét * helyen világító szövétnekre, míg * nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben;

²⁰ Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból.

²¹ Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől * indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.