Biblia

¹ Ezek után lőn, hogy megkérdezé Dávid az * Urat, mondván: Felmenjek-é Júdának valamelyik városába? Kinek felele az Úr: Menj fel. És monda Dávid: Hová menjek? Felele: Hebronba.

² Felméne azért oda Dávid és az ő két felesége is, Ahinoám, a Jezréelből való, és * Abigail, a Karmelből való, Nábál felesége.

³ És embereit is, * a kik vele valának, felvivé Dávid, kit- kit a maga házanépével, és lakának Hebron városaiban.

⁴ És eljövének Júda férfiai, és ott felkenék Dávidot királynak a Júda házán. Mikor pedig megjelentették Dávidnak, mondván: A Gileádból való Jábes emberei voltak azok, * kik eltemették Sault;

⁵ Követeket külde Dávid a Gileádból való Jábes embereihez, és ezt izené néki: Áldottak * vagytok ti az Úrtól, kik ezt az irgalmasságot cselekedtétek a ti uratokkal, Saullal, hogy eltemettétek;

⁶ Annakokáért most az Úr cselekedjék veletek irgalmasságot és igazságot; sőt én is ezt a jót teszem veletek, hogy ezt cselekedtétek;

⁷ Most azért a ti kezeitek erősödjenek meg, és legyetek erős férfiak, mert megholt a ti uratok Saul, és immár engem felkent királynak Júda háza önmagán.

⁸ Abner pedig, a Nér fia, a ki Saulnak fővezére * vala, felvevé Isbósetet, a Saul fiát, és * elvivé Mahanáimba.

⁹ És királylyá tette őt Gileádon, Asuron és Jezréel városán, és az Efraim és Benjámin nemzetségein, és az egész Izráelen.

¹⁰ Negyven esztendős vala Isbóset, Saul fia, mikor uralkodni kezde Izráelen, és két esztendeig uralkodék. Csak Júdának háza követé Dávidot.

¹¹ Lőn pedig az időnek száma, míg Dávid király volt Hebronban Júdának házán, hét * esztendő és hat hónap.

¹² És elméne Abner, a Nér fia, és Isbósetnek, a Saul fiának szolgái Mahanáimból * Gibeonba.

¹³ Joáb is Sérujának fia, és a Dávid szolgái elmenvén, összetalálkozának azokkal a Gibeon halastavánál, és maradának ezek a halastón innét, amazok pedig a halastón túl.

¹⁴ Akkor monda Abner Joábnak: Nosza álljanak elő néhányan az ifjak, és viaskodjanak előttünk. És monda Joáb: Hát álljanak elő.

¹⁵ Felkelének azért és egyenlő számban általmenének a Benjámin nemzetéből és a Saul fiának, Isbósetnek seregéből tizenketten, és a Dávid szolgái közül is tizenketten.

¹⁶ És kiki az ő társának fejét megragadá, és fegyverét oldalába üté; és egyenlőképen mind elhullának; és nevezék azt a mezőt Helkáth- Hassurimnak, mely Gibeonban van.

¹⁷ És felette erős harcz lőn azon a napon, * és megvereték Abner és az Izráel népe a Dávid szolgái által.

¹⁸ Három fia vala pedig * ott Sérujának: Joáb, * Abisai és Asáel; Asáel pedig könnyű lábú vala, mint egy vadkecske, mely a mezőn lakik.

¹⁹ És Asáel üldözé Abnert; és se jobbfelé, se balfelé nem tére ki Abner után való futásában.

²⁰ Hátratekintvén pedig Abner, monda: Te vagy-é Asáel? Felele: Én vagyok.

²¹ És monda néki Abner: Térj másfelé, vagy jobbkézre vagy balkézre, és fogj meg egyet az ifjak közül, és foszd ki őt mindenéből; de Asáel nem akarta őt elhagyni.

²² Ismét monda Abner Asáelnek: Menj el hátam mögül. Miért verjelek téged a földhöz? És micsoda orczával menjek Joábhoz, a te bátyádhoz?

²³ Mikor azért semmiképen nem akart eltérni, általüté * őt Abner a dárda végével, az ötödik oldalcsontja között, és hátul jöve ki a dárda; és elesék azon a helyen, és ugyanott meghala. És lőn, hogy mindazok, a kik arra a helyre érkezének, a hol Asáel elesett és meghalt vala, megállának.

²⁴ Joáb pedig és Abisai * tovább üldözék Abnert; és midőn a nap lement, elérkezének az Amma halmára, mely Giah átellenében vala, a Gibeon pusztája melletti úton.

²⁵ Akkor egybegyülekezének az Abner után való Benjámin fiai, egy csoportot alkotva, és megállának egy halomnak tetején.

²⁶ És kiálta Abner Joábnak, és monda: Vajjon szűntelenül öldökölnie kell-é a fegyvernek? Nem tudod-é, hogy siralmas lesz ennek a vége? És meddig nem mondod a népnek, hogy térjenek vissza testvéreiknek hátukról?

²⁷ És monda Joáb: Él az Isten, hogy ha te nem szólottál volna, bizony már reggel eltávozott volna a nép, és nem kergette volna az ő atyjafiait.

²⁸ Trombitát fuvata azért Joáb, és megálla az egész nép, és nem üldözék tovább Izráelt, és nem harczolának tovább.

²⁹ Abner pedig és az ő vitézei azon az egész éjszakán mennek vala a mezőségen, és általkelének a Jordánon, és az egész vidéket bejárván, * jutának Mahanáimba.

³⁰ Joáb pedig megtérvén Abner üldözéséből, összegyűjté az egész népet, és hiányozának Dávid szolgái közül tizenkilenczen és * Asáel.

³¹ A Dávid szolgái pedig Benjámin nemzetéből, az Abner szolgái közül háromszázhatvan embert ölének meg, a kik meghalának.

³² És felvevén Asáelt, eltemeték őt atyjának sírboltjában, mely Bethlehemben vala. Joáb pedig és az ő vitézei egész éjjel menve, Hebronban virradának * meg.