Biblia

¹ Eljövének pedig * Dávidhoz Hebronba Izráelnek minden nemzetségei, és szólának ilyenképen: Ímé mi a te csontodból és testedből valók vagyunk,

² Mert ennekelőtte is, mikor Saul uralkodott felettünk, te vezérelted ki s be Izráelt, és az Úr azt mondotta néked: Te legelteted * az én népemet, az Izráelt, és te fejedelem leszel Izráel felett.

³ Eljövének azért Izráelnek minden vénei a királyhoz Hebronba, és frigyet tőn velek Dávid király Hebronban az Úr előtt, és királylyá kenék Dávidot * Izráel felett.

⁴ Harmincz esztendős vala Dávid, mikor uralkodni kezde, és negyven esztendeig uralkodék.

⁵ Hebronban uralkodék a * Júda nemzetségén hét esztendeig és hat hónapig; és Jeruzsálemben uralkodék harminczhárom esztendeig az egész Izráel és Júda nemzetségein.

⁶ Felméne pedig a király és az ő népe Jeruzsálembe a * Jebuzeusok ellen, kik azt a földet lakják vala, ők azonban azt mondák Dávidnak: Nem jössz ide be, hanem a sánták és vakok elűznek téged! melylyel azt jelenték: Nem jő ide be Dávid.

⁷ Bevevé mindazáltal Dávid a Sion várát, és az immár a Dávid * városa.

⁸ Mert azt mondá Dávid ama napon: Mindenki, a ki vágja * a Jebuzeusokat, menjen fel a csatornához és vágja ott a sántákat és a vakokat, a kiket * gyűlöl a Dávid lelke. Ezért mondják: Vak és sánta ne menjen be a házba!

⁹ És lakozék Dávid abban a * várban, és nevezé azt Dávid városának; és megépíté Dávid köröskörül, Millótól fogva befelé.

¹⁰ Dávid pedig * folytonosan emelkedék és növekedék, mert az Úr, a Seregeknek Istene vala ő vele.

¹¹ Követeket külde pedig * Hirám, Tírusnak királya Dávidhoz, és czédrusfákat is, ácsmestereket és kőmíveseket, és építének házat Dávidnak.

¹² És belátta Dávid, hogy az Úr megerősítette őt az Izráel felett való királyságában, és hogy felmagasztalta az ő királyságát az ő népéért, Izráelért.

¹³ Vőn pedig még magának * Dávid ágyasokat, és * feleségeket Jeruzsálemből, minekutána Hebronból oda ment; és lőnek még Dávidnak fiai és leányai.

¹⁴ És ezek a nevei azoknak, a kik Jeruzsálemben születtek: * Sammua, Sóbáb, Nátán, Salamon,

¹⁵ Ibhár, Elisua, Néfeg, Jáfia,

¹⁶ Elisáma, Eljada és Elifélet.

¹⁷ Mikor pedig a Filiszteusok meghallották, hogy királylyá kenték * Dávidot az Izráelen; felkelének mind a Filiszteusok, hogy Dávidot megkeressék; melyet megértvén Dávid, aláméne az erősségbe.

¹⁸ A Filiszteusok pedig elérkezének és elszéledének a Réfaim völgyében.

¹⁹ Megkérdé azért Dávid az Urat ilyen szóval: Elmenjek-é a Filiszteusok ellen? Kezembe adod-é * őket? Felele az Úr Dávidnak: Menj el, mert kétség nélkül kezedbe adom a Filiszteusokat.

²⁰ Elérkezék azért Dávid Baál Perázimba, és megveré ott őket Dávid, és monda: Szétszórta az Úr ellenségimet előttem, mint a víz szokott eloszlani; azért nevezé azt a helyet Baál Perázimnak.

²¹ És ott hagyák az ő bálványaikat, melyeket felszedének * Dávid és az ő szolgái.

²² Azután ismét feljövének a Filiszteusok, és elszéledének a Réfaim völgyében.

²³ Megkérdé azért Dávid az Urat, ki ezt felelé: Ne menj most reájok; hanem kerülj a hátuk mögé és a szederfák ellenében támadd meg őket.

²⁴ És mikor a szederfák tetején indulásnak * zaját fogod hallani, akkor indulj meg, mert akkor kimegy te előtted az Úr, hogy megverje a Filiszteusok táborát.

²⁵ És úgy cselekedék Dávid, a mint megparancsolta vala néki az Úr: és vágta * a Filiszteusokat Gibeától fogva, mind addig, míg * Gézerbe mennél.