Biblia

¹ Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek előtt, és mikor ez elűzte őt és elment.

² Áldom az Urat minden időben, dicsérete * mindig ajkamon van!

³ Dicsekedik lelkem az Úrban; s hallják ezt a szegények és * örülnek.

⁴ Dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét!

⁵ Megkerestem az Urat és meghallgatott * engem, és minden félelmemből kimentett engem.

⁶ A kik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg * nem pirul.

⁷ Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt.

⁸ Az Úr angyala tábort jár az * őt félők körül és kiszabadítja őket.

⁹ Érezzétek * és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az * ember, a ki ő benne bízik.

¹⁰ Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a * kik őt félik, nincs * fogyatkozásuk.

¹¹ Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem * nélkülöznek.

¹² Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!

¹³ Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?

¹⁴ Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől.

¹⁵ Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.

¹⁶ Az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak kiáltásán;

¹⁷ Az Úr orczája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa, * emlékezetöket a földről.

¹⁸ Ha igazak kiáltnak, * az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket.

¹⁹ Közel van az Úr a megtört * szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.

²⁰ Sok baja * van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.

²¹ Megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.

²² A gonoszt gonoszság öli meg, * és meglakolnak, a kik gyűlölik az igazat.

²³ Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki ő * benne bízik.