Biblia

¹ Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak * tanítása.

² Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink * beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.

³ Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.

⁴ Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te * jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.

⁵ Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!

⁶ Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.

⁷ Mert nem az * ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;

⁸ Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.

⁹ Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. Szela.

¹⁰ Mégis * megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.

¹¹ Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.

¹² Oda dobtál minket * vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.

¹³ Eladtad * a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.

¹⁴ Csúfságul vetettél * oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.

¹⁵ Példabeszédül vetettél oda * a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.

¹⁶ Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.

¹⁷ A csúfolók * és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.

¹⁸ Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.

¹⁹ Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:

²⁰ Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a * halál árnyékát.

²¹ Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:

²² Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek * titkait.

²³ Bizony te éretted gyilkoltak * minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.

²⁴ Serkenj fel! * Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!

²⁵ Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?

²⁶ Bizony porba hanyatlik lelkünk, a * földhöz tapad testünk.

²⁷ Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg * minket a te kegyelmedért!