Biblia

¹ Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak * zsoltára.

² Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!

³ Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.

⁴ Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.

⁵ Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom * meg mesémet.

⁶ Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,

⁷ A kik * gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?

⁸ Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem * adhat érte váltságdíjat Istennek.

⁹ Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;

¹⁰ Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.

¹¹ De meglátja! A bölcsek * is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat * másoknak hagyják.

¹² Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről- nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.

¹³ Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad * meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.

¹⁴ Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela.

¹⁵ Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; * alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól.

¹⁶ Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol * kezéből, mikor az megragad engem. Szela.

¹⁷ Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha * megöregbül házának dicsősége;

¹⁸ Mert semmit sem vihet el magával, ha * meghal; dicsősége nem száll le utána.

¹⁹ Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:

²⁰ Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.

²¹ Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, * a melyeket levágnak.