Biblia

¹ Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára.

² Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; * a ki Kérubokon ülsz, * jelenj meg fényeddel!

³ Efraim, Benjámin és Manasse előtt támaszd fel a te hatalmadat, és jőjj el, hogy szabadíts meg minket!

⁴ Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd * a te orczádat, hogy megszabaduljunk.

⁵ Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?

⁶ Könyhullatásnak kenyerével éteted őket, * s könyhullatások árjával itatod meg őket.

⁷ Perpatvarrá tevél * minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.

⁸ Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!

⁹ Égyiptomból * szőlőt hozál ki, kiűzéd a pogányokat és azt elültetéd.

¹⁰ Helyet egyengettél előtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.

¹¹ Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten czédrusfái.

¹² Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.

¹³ Miért rontottad el annak * gyepűit, hogy szaggathassa minden járókelő?

¹⁴ Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.

¹⁵ Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg * e szőlőtőt!

¹⁶ És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!

¹⁷ Elégett a tűzben, levágatott; * arczod haragjától elvesznek.

¹⁸ Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerősítettél magadnak,

¹⁹ Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet.

²⁰ Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!