Biblia

¹ Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; * Dávid zsoltára.

² Dicsérlek * Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.

³ Örülök * és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;

⁴ Hogy az én * ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;

⁵ Hogy véghezvitted ítéletemet * és ügyemet: az ítélő- székben ültél, mint igaz bíró.

⁶ Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.

⁷ Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.

⁸ Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette * el az ő székét.

⁹ És ő megítéli a * világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.

¹⁰ És lesz az Úr nyomorultak * kővára, kővár a szükség idején.

¹¹ Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert * nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.

¹² Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; * hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.

¹³ Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények * kiáltásáról.

¹⁴ Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;

¹⁵ Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.

¹⁶ Besülyedtek * a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.

¹⁷ Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.

¹⁸ Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenről.

¹⁹ Mert a szegény * nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.

²⁰ Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted!

²¹ Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy * halandók ők! Szela.